Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3552 A kisebbségi vélemény valójában nemcsak az én személyes véleményem, hanem az ellenzéki képviselők véleménye. Koncepcionálisan a személyazonosító jel használatáró l fogunk még ebben az Országgyűlésben vitatkozni. Fogunk, mert a kormánynak egy törvényjavaslatot kell beterjesztenie, és ahogy a bizottság ülésén az adatvédelmi biztos képviselője elmondta, önmagában az elvekkel nagyon nehéz vitatkozni, mert igen kevés el v van leírva a határozati javaslatban. Akkor fog az adatvédelmi biztos is véleményt formálni, ha a törvényjavaslat elé kerül, mert akkor fogja tudni megmondani, hogy az alkalmazott megoldások megfelelneke a korszerű adatvédelmi követelményeknek vagy sem. Ezt azért szerettem volna hangsúlyozottan elmondani, mert az általános vitában az előterjesztő miniszter némi személyeskedéstől nem mentes hangon az ellenzék szemére hányta, hogy miért nem állnak elő érdemi javaslatokkal. Azért, amiért az adatvédelmi bizto s sem tudott érdemben nyilatkozni ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban, mert a magyar közmondás szerint is az ördög a részletekben van elrejtve. Ha a kormány betartotta volna a Házszabályt és a törvényjavaslat szövegét terjesztette volna be az Orszá ggyűlés elé, és kérte volna a Házszabály szerinti kétfordulós tárgyalást, akkor módja lett volna az ellenzéknek érdemben vitatkozni. Így csak nagyon érintőlegesen lehetett két módosító javaslattal jelezni, hogy melyek azok a jelenleg is már felmerülő konce pcionális kérdések, amelyekben nem lehet a kormánnyal egyetérteni. Ezek közül az egyik - mint ahogy elhangzott , hogy a személyazonosító jelet használhatjae majd az ingatlannyilvántartás vagy sem. Igen tisztelt Országgyűlés! Látszólag ez egy nevetséges dolog, de nézzük meg, hogy kik használhatják ezt az egységes személyazonosító jelet. Ezt használhatja a személyi, adat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi igazgatás, lakcímbejelentési eljárás, a honvédelmi nyilvántartás, a bíróságok, az ügyészségek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a választási, népszavazási, népi kezdeményezési, népiülnökválasztási eljárásban érintett polgárok és szervek, valamint a bűnüldözés szervei. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan nem kifogásolható ennek a jelnek a használata. A kérdés az, hogy az ingatlannyilvántartásban mi szükség van erre. El lehet játszadozni azzal a gondolattal, hogy kiket akarunk nyilvántartani, az ingatlanokat vagy a polgárokat. Ha az ingatlanokat akarjuk nyilvántartani, az ingatlannyilvántartásnak szük sége van az érintett ingatlanok tulajdoni számára és a helyrajzi számára. Hogy egy magyar állampolgárnak ebben az országban hány helyen van tulajdona, az adott esetben az adóigazgatást érintheti. Az adóigazgatásra viszont ez a koncepció egy önálló adóigazg atási számot határoz meg. Akkor pedig teljesen értelmetlennek tűnik egy azonosító jel használata az ingatlannyilvántartásban, amely egyébként a honvédelemben, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a bűnüldözés szerveinél ugyanaz és felhasználható. Jól tudjuk , hogy hazánkban a földhivatalok talán nem a legjobban védett objektumok közé tartoznak. Adott esetben a földhivataloknál ennek az azonosító jelnek a megszerzése lehetővé tesz jogosulatlan behatolást egyéb feltételek fennállása esetén mondjuk a nemzetbizto nsági szolgálatok nyilvántartásába. Nekem és a kisebbségi tagoknak az volt a véleménye és az adatvédelmi biztosnak is ez az álláspontja, hogy csökkenteni kell azokat a nyilvántartásokat, ahol ez az egységes személyazonosító jel használatra kerül. Mivel az ingatlannyilvántartás célja és funkciója egészen más, mint a személyi lakcímnyilvántartás funkciója, ezért elégségesnek tűnik az ingatlan adatainak nyilvántartása mellett a tulajdonos neve és lakcíme, egyéb adatok az ingatlannyilvántartás számára még bel ső azonosítóként sem szükségesek. Azért sem szükségesek, mert a nyilvántartások adott esetben egymást megkereshetik. Tehát ha az ingatlannyilvántartásnak szüksége lenne a tulajdonos jelenlegi lakcímére, mert éppenséggel ezt nem tudja, akkor megkeresi a la kcímnyilvántartó hivatalt a név és a természetes adatok alapján, és ezt követően majd ez a hivatal közli vele, hogy jelenleg Magyarországon hol van az érintett tulajdonos állandó lakóhelye.
