Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NAGY SÁNDOR, a számvevőszéki bizottság elnöke:
3542 vizsgálatairól készült jelentések mindegyike eljut az országgyűlési képviselőkhöz vagy az Országgyűlés bizottságaihoz; azokat a bizottságok tárgyalják, azaz a jelentések folyamatosan hozzáférhetőek. Így valójában ez a jelentés az Állami Számvevőszék 1994es tevékenységéről közelebb áll a "tájékoztató" műfajához. Az ÁSZ 1994. évi tevékenységéről szóló jelentés megítélése kapcsán - talán még e késői időpontot is és a családias hangulatot is figyelembe véve - nem árt felidézni, hogyan is fogalmaz a hatályos alkotmány az Állami Számvevőszék jogállását, feladatait illetően: "Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében e llenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználhatóságának törvényességét, ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonértékmegőrző és vagyongy arapító tevékenységét, ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat" és így tovább. A megfogalmazásból világosan kitűnik, hogy az Állami Számvevőszék feladatköre meglehetősen kiterjedt, hiszen vizsgálnia kell a központi költségvetés 31 fejezeté t, 200 címét és hozzávetőleg 700 központi költségvetési központi szervet, az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a kincstári vagyont, az állami tulajdonnak lényegében teljes körét, 3200 helyi önkormányzatot; és minde zt úgy, hogy nemcsak törvényességi, de célszerűségi és eredményességi szempontból is értékelve a tapasztalatokat, továbbá az állami tulajdon esetében - mint az előbb idézett szövegből kitűnt - minősíti a vagyonmegőrző, vagyongyarapító tevékenységet is. A f enti felsorolásból kitűnik, hogy az abban foglalt feladatoknak teljeskörűen és valamilyen elvárható rendszerességgel megfelelni szinte lehetetlen. A feladatok ilyen nagyságrendje mellett csak az az út járható, amikor bizonyos feladatokat és azok évenkénti rendszeres elvégzését a törvény külön előírja - ilyenek a költségvetéssel, a zárszámadással, az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos teendők , illetve hogy az Állami Számvevőszék éves terv alapján lényegében szúrópróbaszerűen végez vizsgálatokat. (0.20) Má r csak ezért is indokolatlan lett volna engedni annak a kezdeményezésnek, amely törvényben kötelezte volna az Állami Számvevőszéket arra, hogy évente mind a 3200 önkormányzatot vizsgálja meg. Ez meglehetősen komoly aránytalanságot és hangsúlyeltolódást oko zott volna az ÁSZ munkájában, arról nem beszélve - és ez a fontosabb , hogy egyébként sem tekinthető megoldottnak teljeskörűen a vizsgálatokról készült jelentésekben foglaltak realizálásának feladata. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban, amikor folyamatban van, illetve előkészítés alatt áll az államháztartás reformja, fokozott jelentősége van annak, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenységének tapasztalatai a lehető legjobban hasznosuljanak. Erre nézve több forma is kialakult, illetőleg kialakulóba n van. Ennek keretében változatlanul alapvető, hogy az Országgyűlés bizottságai megtárgyalják az illetékességi körükbe eső jelentéseket. Ennek elősegítése érdekében a számvevőszéki bizottság rendszeresen felhívja a téma szerint illetékes bizottságok figyel mét egyegy jelentésre. Legalább ilyen jelentősége van annak, hogy ebben a ciklusban a számvevőszéki bizottság többször is élt azzal a lehetőségével, hogy egyegy törvénytervezet vitája során az ÁSZvizsgálatokból leszűrhető tapasztalatok hasznosításaként bizottsági módosító javaslatokkal igyekezett hozzájárulni az adott törvény szövegének javításához, pontosításához. A fentiek mellett a számvevőszéki bizottság esetenként külön is felhívja a kormány, illetve az illetékes tárca figyelmét egyes ÁSZvizsgálato kban foglalt tapasztalatokra, javaslatokra.
