Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
3535 Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló '90. évi XLI. törvény módosítására beterjesztett tervezet 32. §áról szólok. Ezt olvasva önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy vajon a meghirdetett elveivel szemben a kormányzat támogatjae vagy gátolja a feketegazdaság terjedését. Ugyanis nem a feketegazdaság megfékezéséről, hanem támogatásáról van szó, ugyanis ennek a paragrafusnak vált ozatlan formában történő törvénybe iktatásával a Pénzügyminisztérium olyan jogosítványhoz jutna, melynek birtokában kizárólag ő állapíthatná meg az adókötelezettséget, az adóalapot, az adót és az adó megfizetésének hiányát, és mindezt még az adóhivatalra, az APEHre is kötelező erővel. Mit mond a javaslat? Idézem: "A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt, jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót." Ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 250 ezer forint a díjtétel. Ennek a 80/A. §nak a törvénybe iktatásával a kormány a parlament szájával készül kimondani azt, hogy Ma gyarországon a jogrendszer nem egészen normatív, és hogy a Pénzügyminisztériumnak joga van elvonni a hatáskört az APEHtől az adómegállapítás intézményével. Tudjuk persze, hogy ilyen gyakorlat Nyugaton is működik, csak ott nem olyan az apparátus. Megvallom , életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is az APEH védelmére fogok kelni egyszer, ám a Pénzügyminisztériumnak ezt a mindenekfölöttiségét a józan ész és a törvényesség nevében el kell utasítanom. Ugyanis a javaslat elfogadása esetén az a helyzet állna elő, hogy az adókötelezettséget nem a törvény írja elő, nem az erre a célra létrehozott adóhivatal jár el, hanem - ki más ebben is - a Pénzügyminisztérium. Nem fogadható el az e paragrafushoz fűzött indoklás sem, mert véleményem szerint ez hamis és valótla n. Először is félrevezető és ellentmondásos már az elnevezés is, mely szerint az adó feltételes megállapításáról van szó. Csakhogy itt szó nincs az adómegállapítás feltételességéről, ellenkezőleg, kötelező erejű adómegállapításról történik benne rendelkezé s, hiszen az (1) bekezdés kimondja, hogy az adott ügyben a Pénzügyminisztérium adómegállapítása kötelező az adóhatóságra is. Másodszor ez a szabályozás, ellentétesen az adóztatás rendjéről szóló törvény alaprendelkezésével, kizárná az ellenőrzés lehetőségé t is arra vonatkozóan, hogy az APEH vizsgálhassa, ellenőrizhesse a kérelemben foglaltakat, mert az (1) bekezdés egyértelműen úgy fogalmaz, hogy adózó által közölt tényállás az alapja a Pénzügyminisztérium adókötelezettségre vagy annak hiányára stb., úgy mi nt adóalapra, adóra vonatkozó megállapításának. Ennek értelmében a (3) bekezdésben írottak sem alkalmazhatók. Az ellentmondásos fogalmazás és az ellenőrzés kizárása együttesen teremti meg azt a magyarországi adóparadicsomot, amelyet a feketegazdaság szerep lői ez ideig még elképzelni sem tudtak. Ez az új szabályozás, az indoklással ellentétben, nem segíti és véleményem szerint nem javítja a külföldi tőke működési feltételeit sem Magyarországon, és nem azonos az alkalmazás a nemzetközi gyakorlattal sem. Az (1 ) bekezdésben ugyanis "az adózó kérelmére" megfogalmazás szerepel, mindenféle jelzős szerkezet nélkül, így tehát az nem kizárólag a külföldi befektetőre vonatkozik. Mindebből következően tehát a Pénzügyminisztériumnak jogában állna az adó- és vámtörvényeke t megkerülve, azokat egyszerűen félretéve a belföldi cégek, belföldi természetes személyeknek, a nekik tetsző vállalkozásoknak, tehát különféle pártérdekeknek, mindenféle lobbyérdeknek vagy éppen csak megvesztegethetőségi okból is a még létre sem jött szer ződési és más jogügyletek esetében az adókötelezettséget vagy annak hiányát, az adóalapot, az adót megállapítania. (23.50) Az ugyanis eléggé köztudomású tény, hogy nem az úgymond egyszerű szegény állampolgárok fognak olyan jogügyleteket, szerződéseket kötn i, amelyeknél a tét csak milliárdokban fejezhető ki, s
