Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki véleményhez benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
3511 bizottságokban, s ezek meg is jelentek a módosító indítványokban. Az ilyen szellemű módosításokat mind elfogadásra javasolja a kormány. Nem áll szándék omban azonban elhallgatni, hogy az elmúlt hetekben nagyon kemény vitákat is folytattunk. Ennek során természetes módon igen nagy hangsúlyt kapott a költségvetéspolitika mozgásterét is meghatározó gazdaságpolitikai célok, elvek és az eszközrendszer többolda lú elemzése, bírálata. Az ellenzéki képviselők egy része ismételten azzal érvelt, hogy a kormány nem rendelkezik gazdaságpolitikai elképzeléssel, illetve finomabb formában, mint például Varga Mihály képviselő úr fogalmazott: a kormány nem rendelkezik megfe lelően kiszámítható gazdaságpolitikai elképzeléssel, s a márciusi intézkedések is inkább csak a költségvetési hiányra összpontosító tűzoltó akciónak, semmint egy átfogó koncepció részének tekinthetők. Az ilyen álláspontokkal természetesen vitatkoznom kell. Ezen állításokkal szemben a kormány már a költségvetés kidolgozásának időszakában kialakította a középtávú gazdaságstratégiai programját, amit nyilvánosságra hozott, s a tisztelt Ház tagjai is megkaphattak. Ennek fő célja a fenntartható, tehát tartósan és biztonságosan finanszírozható, érezhető ütemű gazdasági növekedés, amely feltételezi egyrészt a gazdaság stabilizálását, másrészt a jövedelemelosztási viszonyok változását a vállalkozások javára. Ez egy olyan többoldalú gazdaságpolitika, amely egyszerre p róbálja meg kezelni az egyensúly és a növekedés kérdését, és amely éppen azért nem jellemezhető úgy, ahogy például Kádár Béla képviselő úr tette, mintha annak az egyensúlyjavítás, a deficitlefaragás volna az öncélja. A márciusi intézkedések éppen azért vál tak szükségessé, mert az I. negyedévi gazdasági mutatók továbbra is az előző kétévi egyensúlyromlás szinte akadálytalan folytatódását jelezték, sőt drámaian túlmutattak azokon, s ennek a tendenciának a megtörése halaszthatatlanná vált. A kormány olyan inté zkedéseket kíván tenni, amelyek hatására még ez évben jelentősen javulnak az ország külső és belső egyensúlyi pozíciói és ezzel párhuzamosan végbemegy a versenyképességet javító jövedelemátcsoportosulás is. Konkrét intézkedések ezért főleg az export serken tését, az import fékezését, az államháztartás deficitjének a mérséklését, illetve az erősödő inflációs hullámnak a megfékezését célozták. A tények azt mutatják, hogy a gazdaságban '95 első felében még az előző időszakot is jellemző egyensúlyrontó folyamato k érvényesültek, a másodikban azonban már ettől eltérő tendenciák hatnak. Elsősorban a külső és belső egyensúlyhiány mérséklődése tapasztalható, de megkezdődött a vállalkozók javára történő jövedelemaránymódosulás is, s a beruházási tevékenység élénkülése , bár mérséklődött, de továbbra is elég magas színvonalú és a gazdasági növekedés sem szakadt meg. A vita tapasztalatait illetően hadd utaljak Békesi László képviselő úr által e vitában kifejtettekre. Áthághatatlan törvényszerűség, hogy minden olyan esetbe n, amikor a jövedelemtulajdonosok megtakarításait, az államháztartás hiányát, illetve a vállalkozási szféra hitelszükségletének fedezetét nem biztosítják, akkor törvényszerűen megjelenik a folyó fizetési mérleg hiánya. A külső egyensúlyi folyamatok javítás a rövid távon matematikai szükségszerűséggel igényli a belső egyensúly helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket. Természetesen senkinek nem okoz örömet szigorú kiadáscsökkentő intézkedéseket tenni. Ezek azonban ahhoz szükségesek, hogy megtörténjék a jövedelemátcsoportosítás a vállalkozói szféra javára, hogy minél több, elsősorban a lakossági körben realizálódó pénzügyi megtakarítás legyen képes finanszírozni a szaporodó beruházásokat. Természetesen nehéz megtalálni a megfelelő arányokat a gazdasági cé lszerűség és a társadalom tűrőképességének határai között. Ebbéli felelősségétől indíttatva igyekszik a kormány mindent elkövetni, hogy az Érdekegyeztető Tanácson megszülethessék az árbér megállapodás. Annak ellenére, hogy Sümeghy Csaba képviselő úr megje gyzése szerint a jelen körülmények szinte
