Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Döntés önálló indítványok sürgős tárgyalásáról - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők IFOR-kötelékében korlátozott létszámú magyar műszaki kontingens részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter:
3456 magyarsággal szembeni veszélyt ellátó, feltételeket biz tosító alakulat kiküldése esetén. Ezt erősítette meg Surján László képviselőtársam a hatpárti egyeztetés során is, pártja és a vajdasági magyarok vezetői közötti megbeszélésen szerzett tapasztalatai alapján. (17.20) A döntés véleményem szerint ugyanakkor m inden képviselőtől egyfajta politikai állásfoglalást igényel. Hiszen valamennyi parlamenti párt egyetért az Egyesült Nemzetek Alapokmányából fakadó kötelezettségeinkkel, támogatja hazánk nyugateurópai integrációs törekvését, kinyilatkoztatta, hogy azonosu l a kormány ezen irányú szándékával, többek között hazánk NATOtagfelvételével, és ahogy ezt többször is hangoztatta, létérdekünknek tekinti a délszláv békét. A nagy kérdés tulajdonképpen az, hogy amit szavakban kijelentünk, cselekedeteinkkel, áldozatválla lásunkkal hogyan támasztjuk alá. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján fogja megkezdeni a Daytonban valamennyi érintett fél által elfogadott s várhatóan december 14én Párizsban aláírásra kerülő békemegállapodás végrehajtását. A magyar pa rlament mostani, első ízben minden külső ráhatás nélküli, szuverén módon meghozott döntése tehát az ENSZ Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásához járul hozzá, egy NATO által kezdeményezett és koordinált nagyjelentőségű nemzetközi együttműködés tevől eges részvételéhez ad felhatalmazást, olyan békemisszióhoz történő hozzájárulást tesz lehetővé, amelyet a délszláv válság résztvevői valamennyien elfogadtak. A magyar kormány álláspontja és ennek megfelelően Magyarország magatartása a korábbi időszakban he lyesnek bizonyult. Azt vallottuk, hogy egyetlen szembenálló fél oldalán sem kívánunk beavatkozni a fegyveres konfliktusba, senki számára sem kívánunk előnyt biztosítani, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy hazánk távol maradjon a súlyos áldozatokkal járó fegyveres konfliktustól. Most sem akarunk másképp cselekedni. A magyar katonák - amint azt a NATO európai főparancsnokának leveléből már kiemeltem - szigorúan nem harcoló feladatokat hajtanának végre. De nemcsak szóban, hanem tevőlegesen is részesei lennének annak a folyamatnak, amelyre évek óta várunk, hogy véget érjen a délszláv válság, befejeződjenek az értelmetlen fegyveres cselekmények, megszűnjön az a hatalmas népvándorlás, amelynek során az elmúlt években több százezer embert űztek el otthonábó l. Erre most minden korábbi, a helyzet normalizálására tett kísérletnél jóval nagyobb esély van. A béke akarata kevés. Azért tenni is kell. Ezt bizonyítja, hogy a NATO valamennyi fegyveres erőkkel rendelkező tagállama részt vesz a békefenntartó akcióban, s rajtuk kívül további 16 ország - közöttük Csehország, Lengyelország és Szlovákia is - jelezte az IFORerőkben való részvételi szándékát. A volt Jugoszláviával szomszédos országok közül Ausztria 300, Olaszország 2500 katonával kíván részt venni. Németorszá g pedig a második világháború óta első ízben tervezi jelenlétét határain kívüli katonai akcióban, mintegy 45000 fő részvételével. A nemzetközi összefogás tehát kétségbevonhatatlan. Ennek magyarázata többek között az, hogy a részvételre jelentkezett ország ok most talán utolsó lehetőségét látják az eredményt hozó határozott fellépésnek, s ezt a különböző kormányok véleménye szerint - figyelemmel a térségben levő érintettek teljes egyetértésére - a lehető legrövidebb időn belül meg akarják kezdeni. A mostani nemzetközi törekvés etalonértékű lehet a későbbiekre is. Hiszen nehezen tagadható, hogy térségünkben vagy a világ más részein ne lenne több olyan veszélyforrás, melynek lokalizálása, elfojtása vagy felszámolása összefogást igényelne. A parlament múlt heti pozitív döntése és az előttünk levő határozati javaslatra vonatkozó országgyűlési döntés nagymértékben befolyásolhatja további együttműködésünket az Amerikai Egyesült Államokkal és a NATOval. Döntésünk komoly hatással lehet a magyar honvédség
