Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Határozathozatal a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptet... - Egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁDI LÁSZLÓ, a Fidesz
3303 múlt héten utalt, olyan javaslat, amelyet a szociális partnerek elutasítanak. Pontosabban informálisan tudunk arról, hogy létezik valami, az előttünk lévőhöz képest eltérő változat, amelyet a munkavállalók állítólag elfogadnak, de a munkáltatók, akik egyértelműen a legjelentősebb befizető k, továbbra is élesen ellenzik. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a kormány korábbi és mostani meggondolatlan rögtönzései és erőszakos egyoldalú lépései következtében véglegesen elveszni látszik a szociális partnerek közötti bizalom. Tehát miközben a költségvetés nyer néhány milliárdot, odavész a kooperatív szellem, az együttműködési készség és a felelősség közös vállalásának igénye a foglalkoztatáspolitikában. Kérdés az, hogy ez nem túl nagy áre mindezekért. Ismét kész helyzet elé vagyunk állítva. Ne m vonhatjuk kétségbe a foglalkoztatáspolitikában meglévő állami felelősséget, és ezt respektálnunk kell akkor is, ha megértjük a munkáltatók és a szakszervezetek ingerültségét, ellenérzéseit. Attól tartunk, hogy az alap létrehozása körüli huzavonák során a vita átpolitizálódott, a szakmai kérdések és viták átfogó politikai alkudozások részévé váltak, és ennek nyilvánvaló vesztesei a munkanélküliek, a munkára váró fiatalok és a munkájukat végleg elvesztő polgártársaink lesznek. Nyilvánvalóan disszonáns az el őttünk lévő törvénytervezetben az a megoldás, amely a létrehozandó Munkaerőpiaci Tanács konstrukciójában ölt testet. Egyet lehet érteni ugyanis azzal, hogy az alapot, ha már létrejön, tripartit testület irányítsa, s belőle számíthatóan konfliktusokra látva , hogy a három fél között a kormány egyenlőbb az egyenlőnél, hisz amennyiben a tanács nem jut konszenzusra, a kormány szabad kezet kap a cselekvésre. Nem kell feltétlenül hátsó szándékot feltételezni, nem gondolom, hogy a kormány kifejezetten azért javasol ja a fenti megoldást, hogy a saját maga által meghiúsított konszenzusok révén szabadulhasson meg a kötözködő partnerektől. Természetesen, ha a felek közötti újkeletű bizalmatlanságra gondolunk és arra, hogy ezt a helyzetet - mint már jeleztem - elsősorban a kormány idézte elő, akkor nem csodálkozhatunk például azon, hogy a munkáltatók teljes függetlenséget követelnek az alap irányításában. Azt már tényleg csak mellesleg vetem fel, hogy nem világos, hogyan fog létrejönni ez a munkaerőpiaci tanács, ha netán a munkáltatók nem kívánnak részt venni benne. Vajon erre a helyzetre vane valami elképzelése a kormánynak? Problémásnak tűnik az egységes alap és az elkülönített alaprészek közötti viszony is. Tartunk tőle, hogy itt a kompromisszumkészség jegyében megint e gy félreértéseket generáló fából vaskarika keletkezett. Ellentmondásosnak tűnik a fiatalok munkanélküli segélyezésének javasolt megszüntetése. Miközben azt tapasztaljuk, hogy a kormány az aktív foglalkoztatáspolitika szerepének növelése jelszavával éppen a z aktív foglalkoztatáspolitika mozgásterét korlátozza, biankó felhatalmazást kér a segélyezés eltörléséhez és egy majd megoldandó aktív politika érdekében. Nem lehetne ezt éppen fordítva tenni? Elő kellene hozni a munkahelyeket teremtő, a fiatalok munkában történő elhelyezkedését segítő tervet, és ennek elfogadása esetén lehetne majd esetleg a már meglévő konstrukciót megszüntetni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összefoglalóan tehát meg kell állapítanunk, hogy: 1. a kormány a beterjesztett javaslat kapcsá n drasztikusan csökkenti a foglalkoztatáspolitikára szánt pénzek mennyiségét, 2. centralizál, elvonja a szociális partnerek jogosítványait, 3. nem csökkenti a járulékot, viszont kivonul az aktív foglalkoztatáspolitikából, 4. a fiatalok helyzetét súlyosbítj a, így úgy szüntet meg egy ellátást, hogy e közben nem teremt újat, 5. lerombolja a jelenlegi rendszert, és nem épít helyette, nem ad perspektívát új rendszer megalkotására. Azt gondolom, tisztelt Ház, hogy a törvényjavaslat a szocialista kormány ígéreteiv el és korábbi politikájával messze ellentmondásban áll, és éppen ezért a Fideszfrakció nevében nem javasoljuk elfogadásra. Ugyanakkor arra kérem a tisztelt Házat és elnök urat, hogy a beadandó módosító
