Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - “Hogyan vetette fel ön a magyarokat sújtó román oktatási törvény ügyét július 19-ei bukaresti tárgyalásain?” címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
314 Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - “Hogyan vetette fel ön a magyarokat sújtó román oktatási törvény ügyét július 19ei bukaresti tárgyalásain?” címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ennek megfelelően, tisztelt Országgyűlés, dr. Kelemen András képvisel őtársunk, MDF, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez "Hogyan vetette fel ön a magyarokat sújtó román oktatási törvény ügyét július 19ei bukaresti tárgyalásain?" címmel. Kelemen András képviselőtársamat illeti a szó. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Tis ztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Mint köztudott, külügyminiszter úr bukaresti tárgyalásain találkozott Iliescu elnökkel, Vacariou miniszterelnökkel és a törvényhozás két házának elnökével. Most, hogy tegnap azokat a Kolozsvárról érkezett kerékpáros tiltak ozókat fogadhattuk az ország gyűlésében, akik Strasbourgig viszik az anyanyelv elleni új támadás hírét, ismét időszerűvé vált megkérdeznem, hogy tárgyalásain miként került szóba az a törvény, amely szerint az egyetemi felvételi vizsga minden tárgyból csak román nyelven tehető le, s ez rosszabb helyzetet teremt, mint a diktatúra idején, amikor azon a nyelven lehetett felvételi vizsgát tenni, amelyiken a felvételiző a tárgyat tanulta, s amely szerint az iskolák Romániában önkormányzati tulajdonból minisztériu mi tulajdonba mennek át, továbbá amely szerint Románia története és földrajza csak románul tanítható és a nemzetiségiek saját történelmüket még románul sem tanulhatják. A kérdésről külügyminiszter úr a TV "Kinn, padon" című műsorában a következőképpen nyil atkozott: "Nem hittem azt, hogy Iliescu elnök irodájába belépve majd úgy jövök ki onnan, hogy Iliescu azt mondja: belátja, hogy Magyarországnak, illetve az ottani magyarságnak igaza van." Ha pedig nem volt várható eredmény, mire volt jó ez az út? - merül f el a kérdés. Ön erre a következőképpen válaszolt: "Történetesen az oktatási törvény parlamenti elfogadása után, ha nem megy el a magyar külügyminiszter Romániába, vajon elére ezzel valamit?" Mindennek alapján kérdezem, nem tartjae miniszter úr ezt az érv elést túlságosan gyengének, amely súlytalanná tette a miniszterelnöknek és magának a külügyminiszternek is ebben a kérdésben tett nyilatkozatait. Nem értékelie úgy, hogy már jócskán késésben vagyunk a magyarromán viszony nem szépített feltárásával az Eur ópai Unió és a világ kormányai előtt? A feszültségek elkenése helyett hiányzik annak nyilvánvalóvá tétele, hogy az alapszerződés megkötése nem Magyarországon múlik. Ehelyett ön azt hangoztatja, hogy mivel a rossz szomszédsági viszony akadályozza integráció s folyamatunkat, ezen egyoldalúan magyar engedékenységgel látszik javítani. Ez az út nem segítség Romániának sem, de Magyarországnak árt, akadályozza a mi befogadásunkat Európába. Miniszter Úr, kérdezem, egyetérte velem abban, hogy a kérdés mostani hivata los megközelítése gyengíti az oktatásügyi törvény ellen küzdő romániai magyar erőket? Várom válaszát. (Taps az MDF és az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kovács László külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon röviden is válaszolhatnék. Nem hiszem azt, hogy ez az álláspont gyengíti a romániai magyarság helyzetét, pozícióit és ezt egyetlen romániai magyar vezető sem vetette fel nekün k.
