Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
3054 szó nélkül kisgazda képviselőtársam nagyon kisgazda hangú megnyilatkozását. Nem hiszem, hogy miközben megpróbálta felolvasni a szövegét, volt alkalma, hogy visszaemlékezzen arra, am it az expozémban mondtam. Mind a két észrevételére pontos és szakszerű választ adtam az expozéban. Ha írásban elolvassa, remélem, hogy az elmondottakra megfelelő választ talál. Azt a mély értelmű észrevételét viszont, amit a pénzügyminiszterhez fűződő kapc solatomról mondott, nem tudom értelmezni. Tehát, ha mond valamit, akkor vagy indokolja meg; ha gondol valamit, azt kérem, tartsa meg magának a gondolatait. Esetleg, ha úgy gondolja, akkor megadom a férjem címét és telefonszámát, hogy mondja el neki, tulajd onképpen mire is gondolt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1678. számon, a bizottságok ajánlás ait T/1678/13. számon kapták kézhez. Megadom a szót dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszternek, a napirendi pont előadójának. DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nem első alkalom mal tárgyalja a parlament a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslatot. De első alkalommal kerül úgy tárgyalásra a tisztelt Házban a javaslat, hogy mind a hat parlamenti frakció egy megállapodás aláírásával bizonyította, hogy akarja a törvény e lfogadását. Hosszú viták sora vezetett el idáig, melyek során valamennyi tárgyaló fél újra végiggondolta az eddig megtett utat és levonta azt a következtetést, hogy korábbi álláspontjához képest érdemes és szükséges elmozdulnia, és így, kompromisszumok rév én, megszülethet a törvény. Érdemes még egyszer röviden áttekinteni azt a folyamatot, ahogyan idáig eljutottunk, mert úgy vélem, hogy enélkül kevéssé érthető és értelmezhető a javaslat számo s eleme; ugyanakkor ez a folyamat világossá teszi azokat a kereteket is, amelyek mentén a Ház még december folyamán elfogadhatja a tervezetet. A kiindulópont az alkotmány 64. §a, amely kimondja, hogy az Országgyűlés köteles törvényt alkotni a rádiózás és televíziózás egyes fontos kérdéseiről. Először 1992 telén került a Ház elé a kormány javaslata, de a végszavazás során egyetlen képviselő sem szavazott az elfogadás mellett. 1994 nyarán a művelődési és közoktatási, valamint az igazságügyi tárca felkérésére egy szakértői bizottság készítette el a javaslatot, amely többfordulós szakmai és politikai vitára bocsáttatott, és az ott megfogalmazottak figyelembevételével készítette el végleges javaslatát az előterjesztő. A javaslat benyújtása előtt hatpárti tárgyal ások kezdődtek, azonban aláírt megállapodás hiányában a kormány úgy nyújtotta be a javaslatot, hogy a parlamenti vitára bízta a tárgyaláson felmerült kérdések megoldását. A miniszterelnök úr, abból a meggondolásból kiindulva, hogy célszerű egy külön hatalm i ág intézményrendszerét minden parlamenti párt konszenzusára alapozva létrehozni, szeptember 15én - a parlamenti vitával párhuzamosan - újra hatpárti tárgyalásokat kezdeményezett. A kulturális
