Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
3039 rendezésének végrehajtását biztosító erő k Magyarországon történő átvonulásáról és átmeneti állomásozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalásával. Ugyancsak bejelentem, hogy a foglalkoztatási bizottság ülése a korábban megjelölt időponttól eltérően a Munkaerőpiaci Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása után fog megkezdődni. Az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisz telt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztés T/1679es számon, a bizottságok ajánlásait T/1679/2től 6os szám on kapták kézhez. Megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter asszonynak, a napirendi pont előadójának. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnökasszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az a feladatom, hogy a Munkae rőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos törvények módosításáról hozzak előterjesztést a Ház elé. A költségvetési vita során bírálatot kapott a munkaügyi tárca, mert a foglalkoztatási célú pénzeszközök költségvetését úgy kellett tárgyalni az általános vitáb an, hogy az alap létrehozásáról szóló előterjesztés nem került egyidőben az országgyűlés elé. A szemrehányás jogos, legfeljebb az szolgálhat mentségünkre, hogy a bírálók korábbi beterjesztés esetén azt kérhették volna joggal számon, hogy miért állítottuk k ész tények elé a társadalmi partnereket. Ezért a hosszadalmas egyeztetést választottuk, vállalva a beterjesztés késedelmével járó jogos kritikát. Az államháztartás reformjának, a kincstári gazdálkodás bevezetésé nek fontos eleme az elkülönített állami pénzalapok felülvizsgálata, a hasonló célokat szolgáló alapok összehangolt, egységes, hatékonyabb működtetése. A munkaügyi miniszter hatáskörébe - részben vagy egészben - jelenleg 5 olyan elkülönített állami pénzalap tartozik, amellyel közvetve vagy közvetlenül a munkaerő alkalmazkodását, a munkanélküliek ellátását, elhelyezkedését segítik. Ezek az alapok: a Szolidaritási Alap, amely a munkanélküliek ellátását biztosítja, a munkába állást, a munkahelyek megőrzését seg ítő Foglalkoztatási Alap, a Bérgarancia Alap, amelyből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodók bértartozása, a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását, a szakképzés fejlesztését szolgáló Szakképzési Alap, valamint a rehabilitációs munka helyek létesítését támogató Rehabilitációs Alap. A munkaügyi tárca megítélése szerint az öt alap összevonása, egységes kezelése lehetőséget teremt arra, hogy az egyes eszközök egymást erősítve szolgálják egy összehangolt munkaerőpiaci politika megvalósítás át. Az egységes alap teremtené meg annak a feltételét, hogy a kormány és a befizetők képviselői közös rendszerben át tudják tekinteni az egyes eszközcsoportok működését, és azokat hozzáigazítsák a változó körülményekhez. A Munkaerőpiaci Alap létrehozása in dokolttá teszi a befizetés módjának, a források felhasználásának, a működés rendjének az átalakítását, valamint annak újragondolását, hogyan kapcsolódnak a munkaadók és a munkavállalók - egyrészt mint a munka világának szereplői, másrészt mint a befizetők képviselői - az alapot érintő döntésekhez.
