Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Salamon László): - BLEYER JENŐ (MSZP):
2989 rendelkezéseiből az, hogy miként kártalanítják a tb rossz munkája és hibás nyilvántartása miatt vegzált vállalkozót. Ki fizeti meg a rendesen fizető izgalmának és futkosásának költségeit? Mi lesz akkor, ha vala kitől tévesen összeget emelnek le? A törvénynek meg kellene szüntetnie a társadalombiztosítás "állam az államban" szerepét. A törvény csökkenti a munkáltatói tbjárulék mértékét. Ki is számítja, hogy szerinte ez mekkora kiadással jár. Ezt a táppénzkiadások részbeni áthárításával, illetve a munkáltatói tbjárulék emelésével akarja kompenzálni. Eközben teljesen elfeledkeznek a feketegazdaság visszaszorításának esetleges hozamáról. Igaz, ilyen hatás csak jóval nagyobb csökkentés mellett és hatékony ellenőrzés esetén bontakozna ki. De sajátos az is, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan zajlik az Érdekegyeztető Tanács vitája, ami a munkavállalói tbjárulék emelését elvetette, állítólag. Szóval ez a törvényjavaslat ilyen szempontból is komolytalan. Köszönöm szép en figyelmüket. (Egykét taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Bleyer Jenő képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Őt Selmeczi Gabriella követi. BLEYER JENŐ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A T/1644. számú törvényjavaslat szabályozza az éves nyugdíjemelés rendszerét. A Nyugdíjasok Országos Szövetségének vezetősége és magam is egyetértünk azzal, hogy a nyugellátást, a baleseti nyugellátást a naptári évet követően évente, a tárgyévet megelőző naptári évi nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelően két alkalommal, január hónapban, januárig visszamenőleges hatállyal július hónapban kell emelni. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal lapjában minden év május 15éig közzé kell tenni a tárgyévet megelőző naptári évben megvalósult átlagkeresetnövekedés mértékét. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat egy korábbi javaslatában évi egyszeri nyugdíjemelés szerepelt, július hónapban. Ez a megoldás elméletileg bármilyen jónak lá tszik, a nyugdíjas társadalommal nehezen lett volna elfogadtatható. Idős társaink évek óta megszokták, hogy az év első negyedében nyugdíjemelést kapnak. Ez annál is inkább indokolt volt, mert általában a nagymérvű áremelkedések - közüzemi díjak, alapvető é lelmiszerek - az év elején történnek. Mivel a szóban forgó rendelet értelmében a kormány kapott felhatalmazást arra, hogy a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzattal egyetértésben rendeletben állapítsa meg az esedékes emelések mértékét, így elkerülhetővé válnak a parlament előtti méltatlan viták. Ugyanis évek óta a nyugdíjas társadalomban visszatetszést keltett a nyugdíjemeléssel kapcsolatosan kialakult nézetkülönbség. A nyugdíjasok minden alkalommal úgy érezték, mintha a nyugdíjemelés nem j ogosultság alapján történne, hanem könyöradományként kapnák. Szervezeteinkben és nyugdíjastársaimnál több esetben szóba került a nyugdíjemelés legkisebb és legnagyobb összegének behatárolá sa. Meg kell mondanom, hogy igen sokan nem értenek egyet ezzel, mert ellentétesnek tartják a biztosítási elvvel. A magam részéről ezért azt javasolom, hogy csak a legkisebb nyugdíjak esetében legyen egy minimummeghatározás. Feltétlenül szükségesnek látom továbbá azt, hogy az éves emelések céljára adott előleget százalékosan határozza meg a törvény, hogy a nyugdíjas társadalom pontosan tudja, milyen előleg kifizetésére számíthat. (17.40) Javaslom, hogy a januári emelés az éves emelésnek 75 százaléka legyen. Ez a kormány részére nem hátrányos, viszont a nyugdíjasok esetében egy bizonyos megnyugvást jelent. A döntés előnye lenne az is, hogy feleslegessé tenné a kormány és a társadalombiztosítási önkormányzatok közötti vitákat. A rendeletben sajnos ezúttal sem történt intézkedés az özvegyi nyugdíjak tekintetében annak ellenére, hogy szövetségünk több alkalommal felhívta erre az illetékesek figyelmét. A jelenlegi árviszonyok mellett az egyedül álló emberek létfenntartása komoly veszélybe kerül. Hasonló a
