Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2945 Ami pedig az Alkotmánybírósággal kapcsolatos vitát illeti, három megoldás van rá. Módosítani kell az alkotmányt, de ez nem megy, mert moratórium van. Meg kell szüntetni az Alkotmánybíróságot, de ez n em jó, mert a jogállamiságot veszélyezteti. Uraim, marad a harmadik módszer! Az alkotmánynak megfelelő törvényjavaslatokat kell benyújtani. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Kuncze Gábor belügyminis zter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen Szabó Iván képviselő úr felszólalása után nem személyes megtámadtatás miatt kértem szót. (Derültség az SZDSZ padsoraiból.) Azt gondolom, a felszólalás konkrétumok kapcsán általános kérdésekről szólt. Egyrészt bírálta a kormány által képviselt gazdaságpolitikát, megfeledkezvén arról a helyzetről, amire ennek a gazdaságpolitikának reagálni kellett. Számtalanszor elmondtam már ebben a Házban, hogy a költségvetés hiánya és a külső eladósodás és mindazon folyamatok, amelyek ennek következményei, nem egyik napról a másikra alakultak ki, kedves képviselőtársak, hanem egy folyamat eredményei. Ebben a folyamatban vastagon benne van a '90'94 között követett gazdaságpolitika, különösen '93'94es évek gazdaságpolitikája, amikor ezek a folyamatok felgyorsultak. Ha a kormányzat erre nem reagál, ennek egy olyan egyensúlyromlás lett volna a következménye, amely után sokkal keményebb intézkedésekkel kellett volna szembenézni. A korm ány részéről hivatalos nyilatkozatban senki nem bírálta az Alkotmánybíróságot, természetesen ezek között a keretek között fog tevékenykedni a kormány. Itt járatlan úton járunk, hiszen a szociális rendszereket kell átalakítani, és ilyenkor minták nélküli in tézkedések, illetve javaslatok születnek, amelyek egy része nem állja ki az Alkotmánybíróság próbáját. Ezzel kapcsolatban önnek személyes élményei nem lehetnek természetesen, mert pénzügyminiszter korában semmilyen olyan lépést nem tett, ami a szociális re ndszerek átalakítását jelentette volna. Köszönöm a figyelmet. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úr, Füg getlen Kisgazdapárt. Megadom a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A négy éve folyó, sok hibával terhelt kárpótlási folyamat során több mint fél millió honfitársunk jutott bizonyos földtulajdonhoz. De vannak olyan esetek, amikor nagyon sok honfitársunk elátkozza ezt a '91. évi XXV. törvényt. Most a közelmúltban nagyon sok indulatot kiváltó két esetről szeretnék beszélni: egyik a Budapest környéki árverések, jelesül a szentendrei árverés, a másik a s okkal nehezebb és szinte már polgárháborús viszonyokat eredményező kárpótlási folyamat a Békés megyei Gádoros községben. Szentendre városában körülbelül 500 szentendrei lakos próbálja az I. kárpótlási földalapnál a kárpótlási jegyét földalappá cseré lni, földtulajdonná átváltani. Ez nagyon nehezen megy, mert ennek körülbelül ötszöröse a Budapestről kiáramló kárpótlásijegytulajdonos. Ugyanis az I. kárpótlási földalap még nem szabályozta, csak később változott a helyben lakók előnyére a kárpótlási törv ény, tehát az I. kárpótlási földalapra még nem vonatkozik az, ami elvileg lehetővé tenné azok részvételét, akiknek ott volt a földjük. Sokan spekuláns szándékkal jelennek meg, és a regisztrálás után történnek a bejelentkezések. Ezért a földrendező bizottsá g több ízben kezdeményezte a tisztelt Kárpótlási Hivatal elnökénél, Nagy Ferenc úrnál, hogy függesszék fel ezeket az - úgymond - árveréseket. De ez még nem történt meg, és kérik közjegyző jelenlétét, mert úgy látják, hogy e nélkül nem lehet a jelenlegi jog és törvény szerint
