Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2906 Ezek a kistérségek már most elkezdhetik a felkészülést a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény értelmében. Pályázhatnak a területfejlesztési alapból és meg fogják kapni azokat a forrásokat, amelyek ehhez a szakmai munkához szükségesek, hogy megalapozott projektjavaslatokkal élhessenek, majd jövőre a területfejlesztési tanácsok döntéshozó te stületei elé olyan javaslatokat terjeszthetnek, amelyek szakmai értelemben is megalapozottak lesznek. A tradicionális közigazgatási rendszerbe illeszkedő megyei szintű térségi intézmények, a regionális fejlesztési tanácsok létrehozását az európai integráci ó elősegítése és a nemzetközi pénzügyi források elérése indokolja. Az Európa Tanács az elmaradott térségeket a megyehatárokat meghaladó statisztikai és tervezési szinten, azaz a régiók szintjén határozza meg. A magyar régiók az Európa Tanács jelenlegi felt ételrendszere szerint az elmaradott térségek közé tartozhatnak. A reménybeli támogatások szempontjából ez a legkedvezőbb besorolás. A támogatások igényléséhez regionális fejlesztési programokat kell majd kidolgoznunk. A javaslat közigazgatási változtatások nélkül, a tervezési és fejlesztési döntések szintjén kívánja meghatározni a regionális középszint funkcióját. Ehhez igazodva a regionális fejlesztési tanács a megyei területfejlesztési tanácsok által létrehozott, a megyei területfejlesztési tanácsok által átruházott jogokat gyakorló testület. A kormány a területi egység, a régió kialakítására javaslatot tesz, kialakítása azonban az érintett megyei területfejlesztési tanácsokon múlik. Nagyon komoly vita volt arról, hogy legyene kötelező erejű ezen régiókna k a felállítása. Sok érv szól amellett, hogy ezeket a régiókat kötelező erővel hozzuk létre. Csak egy példát szeretnék mondani. Ausztria hét évvel az európai csatlakozás előtt meghatározta a területfejlesztési régiókat, pontosan azért, mert ezen időszak sz ükséges ahhoz, hogy a szerves fejlődés kialakuljon, az együttműködés zavartalanná váljon, s az Európai Unióhoz való csatlakozás regionális értelemben előnnyé és ne hátránnyá váljon az ország számára. Ez tehát világosan mutatja, hogy Magyarország ebben az é rtelemben késésben van, tehát sokan gondolkodtunk arról, hogy esetleg egy szolid kényszer, egy kötelező régiókijelölés nem annyira mint az önkormányzatiság korlátozása, hanem mint olyan igény és feltételrendszer jöhetne szóba, amelyik pozitív irányba befol yásolná a regionális folyamatok érlelődését. Mégis, mivel az érintettek részéről nagyon komoly ellenállást tapasztaltunk, ezért levettük napirendről a kötelező régiók kijelölését. Ugyanakkor a főváros és agglomerációja, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörz etében meghagyja a tervezet - és indokoltnak tartom én is , hogy a regionális tanács létrehozásáról az Országgyűlés rendelkezzen. Azért döntöttünk itt másként, mint az előzőekben, mert egyrészt a szakmai okok indokolták - Budapest és agglomerációja, valam int Balaton körzete térségében egyértelműen mutatják, ma már komoly károkat okoz az, hogy nincs lehetőség egy regionális fejlesztési tanács, egy regionális együttműködés kikényszerítésére , és ugyanakkor a másik oldalról az érintett települések és az érin tett önkormányzatok maguk igényelték ezt a javaslattevőtől, maguk igénylik a törvényalkotóktól ezen regionális tanácsoknak törvény általi létrehozását. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a területfejlesztés finanszírozásáról. A törvényjavaslatban meghatározott intézmények létrehozása ugyanis csak abban az esetben lehet sikeres, ha ugyanakkor érdemi decentralizációval társul, ha a megyei területfejlesztési tanácsok programjaik megvalósításához forrásokkal rendelkeznek, ha érdem ben koordinálhatják és ösztönözhetik a térségi fejlesztéseket, és befolyásolhatják a központi eszközök felhasználást. A területfejlesztési célokat jelenleg sokcsatornás központi eszközrendszer szolgálja. A központi források mellett indokolt a területfejles ztést szolgáló eszközök részleges decentralizációja, amelyek felett a megyei területfejlesztési tanácsok rendelkeznek. A decentralizált keretek forrásai a következők lehetnek: a területfejlesztési alap decentralizált hányada. Ezt a törvény kimondja, velünk egyetértésben, az előterjesztővel egyetértésben. Rendkívül indokoltnak tartom azt, hogy ez a
