Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
2901 Személyes meggyőződésem is az, amit a területfejlesztésben közreműködő helyi önkormányzato k és kamarák álláspontja is alátámasztott az előkészítés során, hogy ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű az a pillanat, amelyben a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszthetem. Itt szeretnék köszönete t mondani mindazoknak, akik részt vettek a tervezet vitájában. Hat regionális fórumon, és ezen kívül közel száz egyeztetésen formálódott ez a tervezet olyanná, amelynek keretében előbb a kormány, illetve most a parlament elé terjeszthetem. Ebben az értelem ben ez a törvényjavaslat nem egyszerűen a környezetvédelmi minisztérium vagy a kormány, hanem úgy érzem, a szakma, az önkormányzati érdekképviseletek, valamennyiünk javaslata, még akkor is, ha természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nem mindenki egyetér tésével kerül ez a javaslat a Ház elé. Mégis úgy gondolom, a kormány ebben a tekintetben beváltotta azt az ígéretét, hogy javaslatait, törvényjavaslatait a társadalmi párbeszéd és a szakmai párbeszéd keretében, az érintettekkel történő egyeztetés után, a j avaslatok kimunkálásával együtt és az érintettek figyelembevételével terjeszti a Ház elé. Még egyszer szeretném mindazoknak a véleményét megköszönni, akiknek javaslata ebbe a törvényjavaslatba beépült, egyrészt a szakértőkét, másrészt képviselőtársaimét is , akik egyébként a regionális vitákon több helyen szerepet kaptak, és véleményükkel hozzájárultak a javaslathoz. Az előterjesztő szándéka és a területfejlesztésben közreműködők igénye is az, hogy a törvény valamennyi térség számára intézményes keretet bizt osítson egy modern, polgári társadalom jövőképének felvázolására és megvalósítására. (18.50) A törvényjavaslat ezért olyan kiegyensúlyozott intézményrendszer kialakulását célozza meg, amely megőrzi az önkormányzati rendszer vívmányait, a települési önállós ágot, ugyanakkor feltárja a térségi együttműködésben rejlő lehetőségeket, és biztosítja a hosszú távú közös érdekek érvényesülését. A törvény jelentőségét a várakozásokon túl az is kiemeli, hogy az országban először születik magas szintű jogszabály a terül etfejlesztésről. A Magyar Országgyűlés eddig három ízben foglalkozott a területfejlesztési célokkal. Először 1985ben, amikor meghatározta a terület- és településfejlesztés hosszú távú céljait, az elveiben előremutató célkitűzések azonban csak töredékesen valósultak meg, de a döntés elindítója volt ennek ellenére az elmaradott térségek felzárkóztatási programjának. A második és harmadik alkalom összekapcsolódott, hiszen 1992ben az Országgyűlés megalkotta a Területfejlesztési Alapot, illetve ennek rendelkez ései alapján 1993ban határozatot hozott a területfejlesztési támogatások irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről. Ennek I. fejezete foglalta össze a területfejlesztés jelenleg érvényes céljait. Ezek a törvények és h atározatok a területi politika, a területfejlesztés egyegy eleméről rendelkeztek. A kérdéskör egésze azonban - céljaival, feladataival, alanyaival, intézményrendszerével, eszközrendszerével együtt - átfogóan először kerül a tisztelt Ház elé. Tisztelt Képv iselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslat részletesebb indokolására sort kerítenék, arról is szeretnék említést tenni, hogy a törvény megalkotóinak milyen kihívásokkal kell számolniuk, milyen feladatokat kell megoldaniuk. A társadalmi és gazdasági átalakulás során Magyarországon is felerősödtek a területi egyenlőtlenségek. Nőtt, néhol veszélyesen nőtt a különbség a nyugati és keleti országrészek között, súlyos helyzetbe kerültek társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségek, néhol az állami nagyiparra alapozott hagyományos ipari területek. A központi eszközök, ezen belül a területfejlesztés pénzügyi támogatása és a kormányzati fejlesztési programok a jelentős fejlesztések megvalósulása ellenére sem tudták érdemben befolyásolni a kedvezőtlen folyamatokat . Ezek a kedvezőtlen folyamatok az utóbbi időben felgyorsultak.
