Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a külügyminiszterhez - "Miért bukott meg a magyar-szlovák alapszerződés is?" címmel - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
2852 DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt a szlovákmagyar alapszerződést illetően megvizsgálta, hogy annak parlamenti elfogadása m ilyen eredményeket hozott a szlovákiai magyarság életében. Szomorúan állapítottuk meg, hogy pont az ellenkezőjét érte el, mint amiért a kormány megkötötte. Egyrészt a szlovák parlament mind a mai napig nem ratifikálta az egyezményt, sőt a hatá lyos szlovák alkotmánnyal ellentétes, etnikai kisebbségeket sújtó nyelvtörvényt készítettek. Ezzel felgyorsult a magyarság asszimilációja. A törvény előhírnöke a faji, nemzeti és etnikai hátrányos megkülönböztetéseknek. Közben a magyar középiskolák igazgat óit leváltják, tanárait elbocsátják, mivel ki mernek állni a magyar nyelv védelmében. Ők azonban munkahelyüket is veszélyeztetve vállalják a magyarságukat. A törvény az élet minden területéről kisöpri a kisebbségi nyelveket, így a tévéből, a médiából, a rá dióból, a sajtóból, a közigazgatásból. De a rendőr, a tűzoltó, a kalauz és az utcasöprő sem szólalhat meg magyarul. A templomokban nem lehet használni az anyanyelvet, egyházi esküvőt vagy temetést is szlovákul lehet tartani. A törvény magában hordozza a tö meges elbocsátás lehetőségét is, hiszen a szlovák nyelvtudást a foglalkoztatás feltételéül szabja. A nyelvtörvény után várható az új közigazgatási törvény, az új büntető törvénykönyv megalkotása, amely ugyancsak nem sok jót ígér a magyarságnak. Miközben cs aknem minden európai ország aláírta az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvi chartáját, akkor Szlovákia nem a kisebbségi nyelveket, hanem épp ellenkezőleg, a többségi nyelveket védi a kisebbségektől. Mindezek után az Európa Parlament nyilatkozatára a szlovák kormányfő szóvivője a testületet a hitleri Németországhoz és a brezsnyevi Szovjetunióhoz hasonlította, miután az Európa Tanács szakértői több ízben elmarasztalták a nyelvtörvény tervezetét. Az alapjaiban hibás szerződés megbukott, hiszen megfele lő garanciák hiányában nem tudta megakadályozni a nyelvtörvény elfogadását. Kérdezem miniszter úrtól, hogyan kívánja a kormány megállítani a szlovákiai magyarság geocídiumát, azon túlmenően, hogy különböző nemzetközi szervezetekhez fordultak. Ha nem tudják elérni, hogy a szlovákiai magyarság nyelvi kisebbségi jogait semmilyen diszkrimináció ne érje, levonjae a külügyi kormányzat a szükséges konzekvenciákat? Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kér désre Kovács László külügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos, a kérdésében megfogalmazott állítások döntő többségével nem tudok vitatkozni, bár tudnék. D e mindaz, amit a nyelvtörvényről elmondott, legföljebb stilárisan különbözik attól, amit a kormány mond, de véleményünk a nyelvtörvényről - ahogy az a kormánynyilatkozatban is megfogalmazott - ugyanilyen lesújtó. Amivel nem tudok egyetérteni: az a hamis ös szefüggés, amit ismételten támaszt az alapszerződés és a nyelvtörvény között. Több szomszédos országgal kötöttünk és az előző kormány is kötött alapszerződést, és ennek ellenére ezekben az országokban nem fogadtak el nyelvtörvényt. Van olyan ország, amelly el nem kötöttünk alapszerződést, és az az ország mégis elfogadott egy olyan oktatási törvényt, amely szellemiségében ugyanolyan, mint a szlovákiai nyelvtörvény; a román oktatási törvényről van szó. Vagyis semmi nem bizonyítja ezt az összefüggést. Van viszo nt egy másik összefüggés. Az alapszerződés, amely igenis kínál jogi garanciákat, hiszen nemzetközi dokumentumokat emel be és teszi kötelező jogi érvényű normává az ebben foglaltakat a szerződés szövege szerint, és ez garanciát kínál abban a pillanatban, ah ogy a szerződés
