Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GARAY ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
2803 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a szoc iális bizottság álláspontjának ismertetése következik. A szociális bizottság ülésén a törvényjavaslattal kapcsolatban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót dr. Garay István képviselő úrnak, a bizottság előadójának, aki a többségi véleményt ismerteti. DR. GARAY ISTVÁN , a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A szociális és egészségügyi bizottság 1995. november 9én megtárgyalta a T/1605. számú, a családi pótlékról és a családok támoga tásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetéséről benyújtott törvényjavaslatot. Megjegyzem, hogy a bizotts ág 1995. szeptember 7én egy másik, végül a kormány által visszavont formában tárgyalt e törvényjavaslatról; akkor is hangzottak el viszont olyan észrevételek, amelyek a jelenleg előttünk fekvő változatra is érvényesek. A törvényjavaslat tárgya korlátozza és korlátozta a megnyitható vita terjedelmét, de a nyilvánvaló, a tárgykörhöz szorosan kapcsolódó, ugyanakkor azon túl is mutató, átfedő szakmai összefüggések miatt egy ennek megfelelő megbeszélés és vita folyt. Néhány jellemző részletet és gondolatot emel ek ki. Nem először és valószínűleg nem utoljára kerültek felszínre a szociális ellátásokat meghatározó olyan alapelvek, mint az alanyi jogosultság és a rászorultsági elv ellentmondásai általánosságban és konkrétan, a törvényjavaslat vonatkozásában. (10.00) A rászorultsági elv elfogadása esetén is felmerült az ellátórendszer találati arányának a jelenlegi társadalmi, gazdasági, szociológiai helyzetben számottevő hibaszázaléka, példaként hozva a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét tükröző adatok, igazolás ok és bevallások ellentmondásait. A bizottsági ülésen - és itt utalok a bevezetőben említett tágabb szakmai összefüggésekre - ismételten támogatólag szóba került a hozzászólók részéről egy, a gyermekek számát figyelembe vevő, illetve családi típusú jövedel emadórendszer kidolgozásának szükségszerűsége, ezen túlmenően pedig a gyermeküket egyedül nevelő, valamint fogyatékos gyermeket nevelő szülők, családok további preferenciarendszerének kidolgozása, rövid és hosszú távon egyaránt. Az elmúlt hó napok egyes pozitív, reményt keltő gazdasági változásai, folyamatai alapján - melyek a családtámogatási rendszer megszorításából várható költségmegtakarítások nélkül is bekövetkeztek - az említett szeptember 27i bizottsági ülésen nem egy képviselő úgy vél ekedett, hogy ezen megszorító, a családokat negatívan érintő intézkedések nélkül vagy azok enyhébb formájával a gazdasági fellendülés, növekedés valószínűleg továbbra is fenntartható lenne, annál is inkább, mivel az infláció az elmúlt öthat évben a család támogatási juttatások reálértékét amúgy is igen jelentősen csökkentette. A szocialista képviselők véleménye szerint a rászorultsági elv következetes alkalmazását is számon lehet kérni a törvényjavaslaton, mert a módosabb családoktól megvonni szándékozott ö sszegek nem fognak az alacsonyabb jövedelműeknél megjelenni, de ennek arányában az önkormányzatoknak szociálpolitikára fordítható forrásai sem növekednek 1996ban. Ez utóbbi pedig elengedhetetlen feltétele lenne egy, a valódi életviszonyokat figyelembe vev ő, a vagyonra és a jövedelemre hitelesen koncentráló támogatási rendszernek. Nem értünk egyet - és itt elnézést kérek a kifejezésért - az úgynevezett maradványgyermekek ügyének ismételt informális felvetésével, az ezzel kapcsolatos kedvezmények, az ellátás i rendszer bárminemű szűkítésével, különösképpen pedig azzal nem, hogy ezen kérdéskör rendezése ne törvényben történjen meg, elkerülendő egy utólagos, kormányrendeleten alapuló további kedvezménymegvonást.
