Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
2792 mi niszterelnök úr azt mondta, hogy 15 millió magyar képviseletében kíván miniszterelnök lenni - , ez rövid ideig tartott, mert sajnálatosan az ukránmagyar alapszerződéssel ez a folyamat megállt, és attól kezdve a magyarság sorsa az elszakított területeken e gyre inkább elviselhetetlenné vált. Az ukránmagyar alapszerződést azért említem, mert az egyrészt precedenst teremtett arra, hogy a környező országok a határok mellett, Románia, Szlovákia mindjárt alapszerződésigénnyel lépett fel, mert abban az alapszerz ődésben olyan dolgok voltak, amelyek a szomszéd országoknak előnyösek, és az egyáltalán nem a magyar érdekeket képviselte. Így nem csoda, hogy nagyon hamar jelentkeztek a szlovákok is ezzel az igénnyel, majd a románok is, mert ott is folyamatban vannak eze k a tárgyalások az alapszerződés ügyében. Meg kell mondjam, hogy a Független Kisgazdapárt képviselői - akkor és most is - mindig egységesen nemmel szavaztak az alapszerződésekkel kapcsolatban, nem azért mintha egy jó, egyenlő esélyeket jelentő alapszerződé s ellen kifogásunk lenne, hanem az ilyen jellegű alapszerződések ellen van kifogásunk, és ennek mindig hangot adtunk. A szlovákmagyar alapszerződés aláírása, megszavazása előtt is egységesen szavazott a Független Kisgazdapárt az alapszerződés ellen azért, mert tudta és látta, hogy fel fognak gyorsulni az események, és az alapszerződés nemzetközi elismertetése előtt megpróbálják mindazokat a diszkriminációkat, mindazokat az üldözéseket és megkülönböztetéseket a magyar kisebbséggel szemben elkövetni, amire e setleg később már nem lenne lehetőségük. Ezért állunk ma úgy, hogy az ukránmagyar alapszerződés után az ott élő magyarság ki akar vándorolni, el akarja hagyni a szülőföldjét, azért van a szlovákiai magyar nyelvtörvény, amely hatalmas csapás az ott élő mag yarságra, és azért van a román oktatási törvény - és nem folytatom az idő rövidsége miatt. Jelen pillanatban a délszláv válság megoldására Amerikában tárgyalásokat folytatnak békeszerződés ügyében. Az ott több éve folyó vérengzésnek valóban vé get kellene vetni. Én figyelem ezeket a híreket és ott van a horvát, a szerb, ott van a szlovén, ott van az albán, ott van a bosnyák képviselő, és mindenki a saját népéért, a saját embereiért harcol, a határokat etnikai alapon kívánják elosztani. Kérdezem én a magyar kormánytól, a magyar külpolitikától, hogy vajon mi miért nem jelentkezünk oda be. Vajon mi ott miért nem veszünk részt, hisz magyarok is élnek a volt Jugoszlávia területén. Most szétesett ez a műállam, és most ott nekünk kellene érvényesíteni a z érdekeinket, mert az ott élő lakosságot hol a horvátok űzik el a saját hazájukból, a saját házukból, a saját területekről, hol a szerbek. Hát hogy tudjuk mi megvédeni ezeket a magyar testvéreinket. Sehogyan sem tudjuk megvédeni! (9.10) A legnormálisabb l enne, hogy mi is odaállunk és bejelentjük az igényünket, hogy közvetlenül a határ mellett magyar települések vannak, etnikai alapon osszuk szét az országot. A magyarjainkat csak úgy tudjuk megvédeni, ha visszacsatoljuk Magyarországhoz. De ha ez nem működik , akkor legalább a nagyhatalmak által biztosított autonómiát kellene kikövetelni az ott élő magyaroknak. Én szégyellem magam... (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból: Helyes! - Dr. Hack Péter: Jogos.) .., amikor hazamegyek Erdélybe, szégyellem magam, amikor f elvidéki barátaimmal találkozom, a kormány nevében szégyellem magam... (Dr. Kis Zoltán: Csak a magad nevében tedd!) , mert mi ott feláldozzuk a magyarokat különféle európai érdekekért, azért, hogy minket Európa megdicsérjen, hajlandók vagyunk a testvéreinke t elárulni, a 24. órában is veszni hagyjuk a magyarságot. Ez ellen tenni kell valamit, ebben segítséget kell adjon a kormány, mert ez a kötelessége az anyaországnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Sala mon László) : Köszönöm. Megadom a szót SzentIványi István külügyi államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt hiszem, hogy szégyellni elsősorban akkor kellene ma gát a kormány nevében, ha a kormány megfogadná mindazt a tanácsot, amit ön
