Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - DEMETER ERVIN (MDF):
2783 Tisztelt Országgy űlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Demeter Ervin képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. Megadom a szót. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Holnap reggel lesz h armincadik napja, hogy Erdélyben éhségsztrájkol egy ember. Katona Ádám székelyudvarhelyi irodalom- és művelődéstörténész, az RMDSZ keretein belül működő Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője a magyar forradalom évfordulóján, október 23án éhségsztrájkot k ezdett. Az ismert erdélyi politikus és közíró, aki nemrég töltötte be a hatvanadik életévét, előre meg nem határozott időre választotta a politikai ellenállásnak ezt a korántsem veszélytelen módját. Éhségsztrájkja megkezdésekor nyílt levélben fordult Ion I liescu államelnökhöz, amelyben tényekkel bizonyítja az erdélyi magyarság hátrányos, jogfosztott helyzetét. Megírja, hogy elhatározására a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének megszerzése iránti erkölcsi kötelességtudat késztette. "Tisztelt Elnök Úr!" - írja levelében Katona Ádám - "Éhségsztrájkra határoztam el magam, hogy felhívjam a közvélemény figyelmét magyar nemzeti közösségünk hátrányos megkülönböztetésére Romániában." Akcióját a romániai magyar társadalom aggódó együttérzéssel figyeli, miként az államelnök reagálását is. A sztrájk befejezését ugyanis Iliescu elnök gesztusától tette függővé. Arra kérte az elnököt, ne csak szóban nyilatkozzon a magyarromán megbékélésről, tegyen is érte. "Tiszta szándékának jelképes igazolására kérem, gya koroljon elnöki kegyelmet, és ezzel tegye lehetővé, hogy a hét zetelaki magyar férfi ötéves kényszerű száműzetés után bántatlanul hazatérhessen székely szülőföldjére. Ezen messzire látó államférfihoz méltó gesztusával, ha kegyelmet gyakorolna az igazságtal anul elítélt magyarok felett, valóban tenne egy szimbolikus lépést népeink olyannyira kívánatos megbékélése irányába." A hét magyar férfit az 1990ben kiadott amnesztia semmibevételével, teljesen ártatlanul ötötévi börtönbüntetésre ítélték a Bukaresti Kat onai Bíróságon azzal a koholt ürüggyel, hogy 1989 decemberében, az úgymond, forradalom idején megrongálták a helyi milícia épületét és elégették a Román Kommunista Párt zászlaját. Az ítélet végrehajtása elől a hét fiatalember emigrációba menekült, otthagyv a családjukat. Alapvetően Katona Ádámnak és Eva Maria Barki nemzetközi jogászasszonynak köszönhető, hogy az odahaza maradt, többi ártatlanul elítélt 1994ben, több évi súlyos börtönbüntetés letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhetett. Az osztrák hí rszerzés ugyancsak tavaly tette közzé, hogy ezért a mentőakciójukért a román titkosszolgálat mindkettőjüket likvidálásra ítélte. Eva Maria Barkit nemkívánatos személynek minősítették, nem engedik be Romániába, Katona Ádám pedig állandósított fenyegetettség állapotában él Székelyudvarhelyen. Félre nem érthető szemek és személyek követték figyelemmel még a tegnapi napon is azokat, akik kórházi ágyához mentek. A nyílt levélben szó esik az új román oktatási törvényről is, mely "súlyosan sérti az országunkban él ő valamennyi etnikai kisebbség egyenlőségét" - állítja Katona Ádám. "Végrehajtása a fasiszta, valamint kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené." Arra kéri a román államelnököt, hogy oldja fel az ellentétet a megbékélést ha ngoztató nyilatkozatai és az oktatási törvény elnöki aláírása között. Biztosítsa az elnök valamennyi román állampolgár esélyegyenlőségét. Szóvá teszi, hogy Székelyföld színmagyar vagy magyar többségi területeire, tehát Románia szívébe újabb nagyszámú katon aságot telepítettek, holott erre az ország biztonságának növelése miatt nincs szükség. A közelmúltban mértéktelenül felduzzasztották a székelyföldi karhatalmi erőket is, ugyancsak az elrománosításnak és az itt élő lakosság megfélemlítésének nyilvánvaló szá ndékával. Számtalan példával igazolja, hogy a megnövelt létszámú karhatalmi erő rendszeresen bántalmazza az ott élő magyar és cigány embereket, csupán azért, mert nem románok. "Október 12én a kápolnásfalvi illetőségű és a katonai szolgálata előtt álló Lőr incz Mátét olyan módon
