Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2775 tbjárulékkal is megterhelt forintokból lehetséges, akkor látható, hogy ez bizony nagyon is relatív előny. Azt mondja a kormány, hogy lehetőséget ad arra, hogy a kiemelt va gy hátrányos helyzetű térségekben, tehát ahol a munkanélküliség 15 százalék fölötti szintet ért el, olyan kedvezményt kapjanak a beruházók, a vállalkozók, hogy az ottani beruházásaik 5 százalékának megfelelő évi exportnövekedés esetén öt éven keresztül aká r 100 százalékát is leírhassák az adójuknak, illetve az úgynevezett vállalkozási övezetekben, melyek igazán csak ezután jönnek létre, az évi 1 százalékos exportnövekedés esetén szintén a 100 százalékos adójukat leírhassák. Látható, hogy ez az eszköz hatáso snak tűnik, de szintén elég kevés vállalkozót érint. A harmadik eszköz, eszközrendszer, amivel a vállalkozásokat a kormány segíteni kívánja, a gyorsított amortizáció eszköze. Tudjuk, ezzel a törvénnyel kívánja bevezetni a parlament a kormány javaslatára, h ogy legfeljebb évi 30 százalékig, de ez nagyon gyors amortizáció, tehát legfeljebb évi 30 százalék erejéig az újonnan beszerzett gépek esetében megtörténhessék a leírás, sőt az úgynevezett vállalkozási övezetekben akár egy összegben is leírhatók legyenek e zek a gépek, míg az építményeknél 10 százalékos amortizációs kulcs lenne lehetséges. Ez a hármas eszközrendszer legalábbis erősen relatív, hogy mennyire segíti a vállalkozókat, a beruházókat. Most térnék azonban rá a negyedik pontra, a negyedik eszközrends zerre, amiről tulajdonképpen itt egy kicsit bővebben kívánnék beszélni. (21.20) A társasági adóról szóló törvény 14. §ában a kormány egy olyan beruházási adókedvezményt kíván biztosítani, ami 50 százalékos adóleírásra adna lehetőséget abban az esetben, ha a beruházó, a vállalkozó legalább egymilliárd forint értékű termékelőállítást szolgáló beruházást eszközölne, és az üzembe helyezést követő öt adóév közül azokban az években, ahol a megelőző évhez viszonyítva az exportárbevétel 25 százalékkal, de legaláb b 600 millió forinttal növelésre kerül. Nos, látható, hogy ez az adókedvezmény tulajdonképpen a magyar vállalkozási szféra vagy a Magyarországon beruházók, vállalkozó társaságok "legcsúcsát", alig egy pár társaságot érint, hiszen olyan hatalmas számokról v an szó. Képviselőtársnőm, Farkas Gabriella beadott egy módosító indítványt, ahol tulajdonképpen ezeket az igen szigorú premisszákat kívánja egy kicsit oldani, és az egymilliárdot 500 millióra szállítaná le, a 600 milliós exportnövekedést pedig 300 millióra szállítaná le. Ez szélesebb kört érintene, mint a kormány által eredetileg javasolt - természetesen , de még mindig csak igenigen kevesekre vonatkozhatna. Ha a kormánynak az a filozófiája ezzel az adókedvezménnyel, hogy segítsen a legnagyobbakon, akkor természetesen ezt ezzel el lehet érni. Ha azonban egy más filozófiából indulunk ki, aminek az lenne a lényege, hogy ne a társaság nagyságától, hanem sokkal inkább a társaságok fejlődési dinamikájától függjön ez a beruházási adókedvezmény, akkor nyilvánvaló , hogy itt nem egy abszolút számban kellene megszabni ezeket a premisszákat, hanem sokkal jobb lenne az adókedvezményt - egyébként szigorú feltételek megtartása mellett , mondjuk, a nettó árbevételhez kapcsolva megszabni, tehát nem a társaság nagyságától, hanem a társaság eredményességétől, dinamikájától tenni függővé ennek a beruházási adókedvezménynek a megítélését. Ez akkor lenne lehetséges, hogyha ezt a módosító indítványt még egy, az utolsó pillanatban lehetséges kapcsolódó módosító indítvánnyal ennek megfelelően formálnánk át. Természetesen aláhúzom, hogy az ezen adókedvezmény kapcsán érvényesíteni akart adókedvezmény össztömegét senki nem kívánja megnövelni, senki nem kívánja megrövidíteni a költségvetést, hanem elképzelhetőnek tartjuk - többen is, k épviselőtársaimmal együtt , hogy esetleg egy kisebb adókedvezményszázalékot szabnánk meg, viszont a szóba jöhető adóalanyok körét ennek megfelelő mértékben bővítenénk.
