Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
2752 Ahogy ígértem a beszédem elején, az én példámnál maradva, megpróbál tam számolni, hogy az én háromtagú családom, amely jelenleg a magyar átlagbér ötszörösét fizeti be a társadalombiztosítás számára, mit kap ezért a társadalombiztosítástól - megpróbáltam összeírni, lehet, hogy kimaradt valami, de akkor arra majd biztos figy elmeztetni fognak képviselőtársaim , no, nem olyan nagyon sokat. (A jegyzeteibe pillant.) Próbálom megkeresni, de nagyon nehéz, mert olyan sokat írtam róla, hogy mit kapok... Tehát amellett egyébként, hogy a társadalombiztosítás számára egyre többet fizet tek be eddig a magyar polgárok, mondjuk, az elmúlt évtizedekben, ezek mellett sajnos egyre kevesebb az a szolgáltatás, amire igényt tarthatnak. Idehozva az én példámat: 36 éves vagyok, az életemben még egy napot nem töltöttem táppénzen, és abba a szerencsé s helyzetbe sikerült kerülnöm, hogy mindössze egy éjszakát töltöttem kórházban, szakmai szempontból azt is teljesen indokolatlanul. Tehát erről az oldalról semmit nem kaptam a társadalombiztosítástól. A gyógyszerártámogatást tekintve pedig a családom gyóg yszerfogyasztása elsősorban fájdalomcsillapító, lázcsillapító és különböző vitaminkészítmények fogyasztásából tevődik össze, amit a társadalombiztosítás egyetlenegy fillérrel sem támogat - tehát innen sem kapok semmit. Nagyon minimális az a gyógyszerfogyas ztás is, amit én felírhatok mint orvos, mondjuk, magamnak, és amire társadalombiztosítást kapok. De ez sem tart ám olyan sokáig, mert december 1jétől már ezt a jogomat is el kívánják tőlem venni. Mert igaz ugyan, hogy van egy diplomám, ami jogosít némi te vékenységre, de néhány hivatalnok fogja majd valahol a társadalombiztosításban eldönteni, hogy én ezt a tevékenységet megteheteme vagy nem. Ennek kapcsán szólnék arról, hogy mit kaphatok még majd a későbbiekben. Jelenleg még van - és ez mindenkinek kijár - a családi pótlék. De ez már nem sokáig, ha jól ismerem a terveket. Ez nyilván elég minimális összeg a befizetett összegekhez képest. Ha megnézem azokat a grafikákat, amelyeket Kis Gyula képviselőtársunk mutatott, csak éppen a háta mögött ültem fenn a jeg yzői székben, ezért nem egészen láttam, de ismerem ezeket a grafikákat, láttam már azokat, magam is forgattam jó pár ilyet, ami például a magyar lakosság átlagéletkorának folyamatos csökkenésére és az ezekből származó problémákra hívja fel a figyelmet. Ha ezt összevetem azzal, hogy a nyugdíjkorhatár tervezett felemelése is nemsokára bekövetkezik, akkor nekem minden esélyem megvan arra, hogy az életem során befizetett teljes társadalombiztosításért nulla, azaz nulla összegű nyugdíjat fogok élvezni. Ez elég k evés ahhoz az összeghez, amit én befizetek! Éppen ezért nem érzem igazán jónak ezt a társadalombiztosítási szisztémát, és lehet, hogy egyszer erről kellene vitatkoznunk a Házban. Itt nem a kormány ellen beszélek, nem az ellenzék oldaláról próbálom ezt mond ani - higgyék el , hanem egyszer át kellene azt is beszélni, hogy miként kellene vajon Magyarországon egy társadalombiztosítást csinálni, ami talán mindannyiunk igényének jobban megfelelne. Az elmúlt parlamentben egyébként még a bizottsági tagságomról is lemondtam annak érdekében, hogy a gyógyítás örömeit élvezhessem. Tényleg az örömét élvezhettem, hisz másfél évig dolgoztam egy kórházban fizetés nélkül, és egy 80 százalékos pótlékú bizottságot hagytam ott azért, hogy ezt megtehessem, tehát nem anyagi okok vezéreltek. De természetesen elismerem a szolidaritás elvét és azt, hogy fizessenek a gazdagok. Amikor én kisiskolába jártam, a Köztársaság téri általános iskolába Pécsett, engem megtanítottak arra, hogy hogyan néznek ki a gazdagok. A tanárok elmondták ne kem, hogy a gazdagok mások, mert van sok pénzük, irtó jó kocsijuk, palotájuk, meg olyan csodálatos villáik vannak. Ők tényleg fizessenek sokat, vannak ilyenek is Magyarországon, hál' istennek most már elég sokan, de én úgy látom, hogy ezek az emberek jelen tős részükben nem nagyon fizetnek társadalombiztosítási járulékokat. Sajnos! De rendben van ez is. Fizessenek azok jóval többet, akiknek csak egy kicsit is többje van, mint a többieknek. Nekem van szociális felelősségérzetem, és úgy gondolom, hogy mivel jo bb jövedelmi helyzetben vagyok, mint az átlag magyar polgár, ezért nekem lényegesen többet kell ide fizetnem - ezzel teljes mértékben egyetértek. Csak akkor azt gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium mondja meg, mi az a
