Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
276 Ebből következőleg azt gondolom, semmiféle elfogultsággal nem vagyok vá dolható, ha azt mondom, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények közepette, amikor az országnak osztályrészül jutott az elszegényedés, legalábbis az ország nagyobb felének, akkor igazából erre kellene tekintettel lenni. Nem pedig különböző ideológiai előfel tevéseket keresgélni. Pontosan azért igyekeztem ilyen mértéktartóan és óvatosan fogalmazni abban, amit elmondtam, mert szerettem volna a képviselő urat arra emlékeztetni, nagyon finoman, ha a lehetőségek megszűkítésével ez a kormánykoalíció vádolható, bizo nyos ideológiai megfontolások és tapasztalatok alapján a megelőző is vádolható lett volna. Én azonban - úgy gondolom - ezen túl kell már jutnunk és ezt ad acta kellene helyezni. A konkrét tevékenységet bíráljuk annak érdekében, még egyszer mondom, hogy a r omló viszonyok között is a tehetségeknek a műveltséghez való hozzájutása - a lehetőségig - garantált legyen. Ebben, gondolom, mind a ketten egyetértünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. K étperces időkeretben megadom a szót Takács Péter úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek a tértől és időtől elvonatkoztatott ideológiai hivatkozá sok szalmacséplésekké fogják tenni a törvény vitáját. Nekünk arról kellene beszélnünk, hogy a XXI. század milyen követelményeket állít majd a felsőoktatást elvégzett ember elé, milyen követelményeket állít a társadalom elé, milyen követelményeket állít az egész ország elé? Ha nem ezt tekintjük alapnak és ebben a követelményrendszerben nem próbáljuk meg minden magyar családnak, minden magyar állampolgárnak megadni a lehetőséget ahhoz, hogy esélyegyenlőséggel induljon neki a kihívások megválaszolására - legye n az akár munkahelyi vállalás, akár a társadalomba, az intézmények működésébe való beilleszkedés, akár az európai színtéren való eligazodás , akkor nagyon rossz úton járunk. Nem hiszem, hogy Klebelsberg Kunót a maga korában le kellene becsülni. Nem hiszem , hogy valaki is azt akarja ma, hogy Magyarországon háromnégyezer egyetemi hallgató legyen. Hiszen éppen az a cél, hogy a hasonló korú fiatalok, egyetemi korú fiatalok 3035 százaléka kerüljön be az oktatási intézményekbe. De ennek nemcsak intézményi és t örvényi gátjai vannak, hanem éppen a szociális gátak azok, amelyek egyre kevésbé teszik majd lehetővé, hogy ezek az emberek tanuljanak. Másrészt pedig nemcsak a szocialista ideológia tudta megteremteni azt, hogy a társadalomban az esélyegyenlőség meglegyen . Tessék megnézni a németországi, az angliai és a franciaországi viszonyokat. Nem hiszem, hogy szégyenkeznivalójuk van ezen a téren, ha az esélyegyenlőség biztosításáról van szó. Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen. Engedtessék meg, hogy Kiss Gábor képviselőtársam egyetlenegy mondatára re agáljak. A lehetőségek szűkítésével az előző kormány is vádolható vagy számon kérhető ... A mondat végét pontosan nem jegyeztem le. Szeretném azért ismét elmondani a magyar parlament előtt, hogy az elmúlt négy évben az első évre felvett hallgatók létszáma megduplázódott és hatvanhat százalékkal nőtt összesen az egyetemi
