Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2738 sem mennék el szó nélkül e tények mellett, és megkérdezném a kormányt, hogy milyen járulékcsökkentéssel kívánja ezt ellentételezni. Természetesen a kormány nemcsak ezért kívánja csökkenteni mintegy 4 százalékos mértékben a járulékok at, hanem részben a feketegazdaság korlátozása, részben a foglalkoztatás élénkítése, ösztönzése miatt. Azonban én kicsit farizeus megoldásnak tartom részben ezeket a javaslatokat, részben a változtatást, részben pedig az egyéb törvényekben szereplő munkált atói terheket. Egy költségvetési intézményben például az történik, ha a kormány javaslatát szavazza meg a parlament, hogy éves átlagban 3,5 százalékkal csökken a társadalombiztosítási járulék szintje. Az önkormányzati intézményeknél a költségvetés megadja nemcsak a csökkentést, hanem a 44 százalékos társadalombiztosítási járulék összegét, ugyanakkor 4,2 százalékot azonnal be kell fizetni munkáltatói járulék címén. Tehát miközben 3,5 százalékkal fizet kevesebbet a társadalombiztosításnak, 4,2 százalékkal eme lkedik egy másik kötelezettsége. De 15 napra nő a betegszabadság kifizetésének kötelezettsége is, ami újabb terheket jelent, és természetesen a kormánytervezet szerint még a 15 napon túli táppénz egyharmadát is a munkáltatónak kell fizetnie. Én tehát igazá ban a munkaerő költségeinek csökkentéséről nem beszélnék; valójában arról van szó, hogy bizonyos ágazatokban, bizonyos munkahelyeken valóban csökken ez a teher, és vannak olyan ágazatok, intézmények, ahol ez a tehercsökkenés nem fog bekövetkezni. Én a legn agyobb gondot abban látom, hogy amikor a társadalombiztosítási járulékmértékcsökkentést végiggondolja a kormány, akkor ezzel egyidőben és ezzel egyenrangúan nem gondolkodik arról, hogy ily módon a munkáltatónál maradó pénzt miként lehetne a kiegészítő nyu gdíjbiztosításba és a kiegészítő egészségbiztosításba becsatlakoztatni. Hiányzik a fogadókészség, ez különösen az egészségbiztosítás területén igaz. Most lenne itt az ideje, amikor járulékcsökkentés van, hogy ezek a szolgáltatások kiépüljenek. Ha most nem épül ki, amikor egyszerre van bérkövetelés a társadalomban és egyszerre a társadalombiztosítási járulékcsökkentés esélye is megvan, akkor a következő években még kevesebb esélyünk és lehetőségünk lesz ennek a rendszernek a kiépítésére. Azt én nem tartom el fogadható megoldásnak - és a legnagyobb bajom ezzel a szabályozással éppen az , hogy csökkentjük a társadalombiztosítási járulékot, kevesebb lesz az egészségpénztár bevétele, és ezt a kieső pénzt tulajdonképpen úgy akarom ellensúlyozni, hogy csökkentem az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezeket a szolgáltatásokat a kórházban, a rendelőben a beteg emberrel akarom megfizettetni. Ez a járulékcsökkentésnek társadalmilag nem elfogadható módja. Hangsúlyozom még egyszer, márcsak azért sem, mert a kiegészítő bizt osítások ma nem állnak széleskörűen rendelkezésre. Ezért magam is azok közé tartozom, akik az alacsonyabb mértékű tbjárulékcsökkentést pártolják, annak ellenére, hogy tisztában vagyok a kérdés fontosságával. Esett szó róla, de engedjék meg, hogy az elfoga dhatatlan ügyek között én is hadd szóljak arról a szabályozási pontról, amely biankó felhatalmazást akar adni a kormánynak arra, hogy a térítésköteles egészségügyi ellátásokat kormányrendeletben szabályozza. Kezemben van természetesen a népjóléti miniszter úrnak a korábbi előterjesztése is, amely október 11ei dátumot visel. Akkor még a népjóléti miniszter úr nagyon helyesen azt írja le a kormányelőterjesztésben vagy annak egy tervezetében, hogy a részleges térítési díj alkalmazhatóságának meghatározása a parlament döntési kompetenciájába tartozik, ezért magának a társadalombiztosításról szóló törvénynek kell tartalmaznia azokat az eseteket, amelyekben a biztosított nem térítésmentesen jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Nagyon fájlalom , bár pontosan tudom és megértem, hogy miért változott meg, miért kellett megváltoznia a tárca álláspontjának, de nem szabad, hogy a törvényhozás helyt adjon ennek a módosításnak, és hogy mi ezt támogassuk. A koalíciós pártok kormányprogramjában az a célki tűzés szerepel, hogy az egészségbiztosítási törvényben viszonylag rövid időn belül fogjuk szabályozni, felsorolni azokat az ellátásokat, amelyekre az állampolgárok jogosultak a kötelező egészségbiztosítás keretében. Ezt semmilyen kormányrendelet nem helyet tesítheti! Tulajdonképpen, ha arról van szó, azt kell szabályoznunk, ami
