Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke:
2734 foglalkozott, a gyógyszertárak létesítéséről és működéséről szóló törvény módosítására beterjesztett javaslattal, hiszen ez tartozott a hatáskörébe. Az 1644. számú törvényjavaslatnak ez a módosítása rendkívül szerény terjedelmű, mindössze két paragrafus, de rendkívül nagy jelentőségű. A többségi vélemény a bizottsági ülésen gyakorlatilag plusz és pozitív érdemi érvek nélkül fogalmazódott meg, mintegy bizalmi szavazásként. A jelen lévő ellenzéki képviselők kisebbségi véleményt is megfogalmaz tak. Annyiban korrigálnám előttem szóló képviselőtársamat, hogy nem az ellenzéki képviselők, hanem egyetlen ellenzéki képviselő támogatta a javaslatot. Miért is kellett ezt a törvényt módosítani? Azért, mert a jelenlegi törvény 1995. december 31e után nem szabályozza azoknak a gyógyszertáraknak a működését és üzemeltetését, amelyek nem kerültek privatizálásra. A törvény annak idején a privatizációt ösztönözni kívánta, és feltételezte, hogy ez a folyamat 1995. december 31éig végrehajtásra kerül. Ez nem tör tént meg. Nem történt meg, mert ezt eltérő tulajdonosi érdekek akadályozták, és nem történt meg azért, mert a tulajdon rendezését hosszúhosszú jogi vita előzte meg. Az előttünk lévő törvényjavaslat erre a problémára nem úgy reagál, hogy a határidőt módosí tja, hanem a törvényben egy új működési formát kíván létrehozni. Ez a módosítás - mint ahogy a szociális bizottság képviselője is elmondta - alapvetően alakítja át ezt a törvényt. Ezzel a kérdéssel az önkormányzati bizottság egyszer már foglalkozott, amiko r az egyik, a legnagyobb önkormányzat, a budapesti önkormányzat kezdeményezésére napirendjére vette a törvénymódosítást, ami nem szólt semmi másról, mint hogy a határidőt tolja ki a parlament egy fél évvel és a privatizáció szót "magánosítás" szóval helyet tesítse. Ekkor a tárca képviselője a bizottság ülésén egyetértett ezzel a javaslattal, ezért találjuk furcsának, hogy ettől teljesen eltérő törvény került a parlament napirendjére. A kisebbségi képviselők a szakmai kamara, a Gyógyszerész Kamara véleményéve l egyetértve, nem támogatták és általános vitára alkalmatlannak találták ezt a törvényjavaslatot, mert véleményünk szerint az ellátórendszer működésére vonatkozó szabályok megváltoztatására csak a privatizációs folyamat befejezése után látunk lehetőséget. Azért is találtuk általános vitára alkalmatlannak, mert ellentétben áll a jelenleg még hatályos, bár egyre kevésbé érvényesülő kormányprogrammal, és azért sem tartottuk alkalmasnak általános vitára, mert meglátásunk szerint ez a törvény lassítja, illetve m egállítja a gyógyszertárak magánosítását. Ezért ezen érvek alapján tisztelettel az a véleményünk, hogy ez ebben a formájában nem alkalmas az általános vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Surján László képviselő úrnak, a foglalkoztatási bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. SURJÁN LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A foglalkoztatási, munkaügyi bizottság is megtárgyalta a törvényjavaslatot és az abban foglaltakkal elsősorban a betegszabadság, illetve a táppénz vonatkozásában foglalkozott, elsősorban ebben tekintve magát illetékesnek. A vita során három ponton merült fel olyasmi, aminek az ismertetésére most érdemes sort keríteni. Az első pont valójában a kormány és az önkormányzat egymásra vonatkozó viszonyával foglalkozott abban az értelemben, hogy vajon milyen mértékű az egyetértés, milyen mértékű a felelősség ebben a kérdéskörben. Kormánypárti képviselőtár sam azt a gondolatot vetette fel, hogy tekintettel arra, hogy az önkormányzatok elvárják azt, hogy a kormány helytálljon a kiadásokért, ezért a kormány beleszólási lehetősége ebbe a kérdésbe - mármint mindenfajta olyan kérdésbe, hogy hogyan áll össze a köl tségvetés és mik a kiadások, mik a terhek - mindenképpen indokolható. A vita során felmerült,
