Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2703 Ez az alapszerződés tudniillik egy elvi keretet biztosít a jószomszédi vi szony fejlődéséhez, eszközt azoknak a külpolitikai törekvéseinknek a megvalósításához, hogy elérjünk egy történelmi megbékélést a szomszédainkkal. Ez az alapszerződés megfelel az európai normák azon követelményrendszerének, amely nélkül aligha lehet a fejl ett országok közösségéhez csatlakozni. Végül, nem utolsósorban az alapszerződés a mai helyzetben is jogi eszközként szolgál a kétoldalú viszonyban keletkezett problémák, feszültségek oldásához és csökkentéséhez. Meg kívánom egyébként jegyezni, hogy a nemze tközi szerződésekkel foglalkozó bécsi konvenció tiltja az olyan szerződésekkel szembeni fellépést, azok megsértését, amelyeket a felek már aláírtak. Tehát függetlenül attól, hogy a felek még nem ratifikálták, már egy aláírt szerződés is jogi erővel bír a n emzetközi értelmezés szerint. Ami az ominózus nyelvtörvényt illeti: egyértelmű, hogy jelentősen korlátozza a kisebbségek jogilag biztosított gyakorlatát. A most elfogadott állami nyelvtörvény nem biztosítja a kisebbségi, így a magyar nyelv használatát a hi vatalos érintkezésekben, a közigazgatásban, azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A nyelvtörvény több ponton ellentétes a szlovák alkotmánnyal; kisebb jogegyenlőtlenségeket tartalmaz és nehezíti a kisebbségek jogaina k érvényesítését. De a nyelvtörvény ellentétes a Szlovákia által aláírt és a pozsonyi parlament által ratifikált nemzetközi dokumentumokkal is, így például az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményében foglaltakkal. S végül a nyelvtörvény ellentétes a magyarszlovák alapszerződés szellemével is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a nyelvtörvény vitáját, a nyelvtörvény elfogadását Szlovákiában komoly bírálatok is érték. Ez vonatkozik mindenekelőtt az egyes pártok vezetőinek megnyilatkozásaira, az egyházak k ritikájára vagy pedig a többi kisebbség fellépéseire. De elmarasztalták a nyelvtörvény egyes kitételeit az Európa Tanács szakértői is. Megítélésünk szerint a nyelvtörvény beterjesztéséhez és elfogadásához feltehetően belpolitikai okok - szlovák belpolitika i okok - vezettek. Mi az, amit mi tettünk és tehetünk az elkövetkező időszakban is a nyelvtörvény kapcsán? Amit alá szeretnék húzni, az az, hogy az ótátrafüredi megbeszélésen Mečiar kollégámtól azt az ígéretet kaptam, hogy a tervezetet átadják az Európa Ta nács illetékes bizottságának véleményezésre, és megerősítette, hogy a véleményezés megtörtént. Természetesen szóvá tettük azt, hogy ismereteink szerint nem ugyanarról a szövegről van szó, tehát nem ugyanazt a tervezetet adták át a szakértőknek, mint amit v égül a parlament elfogadott. Megegyeztünk abban is, hogy az Európai Tanács szakértőivel közösen konzultálunk. Mindezek után, amikor kevésnek bizonyultak ezek az eljárások, november 9én levélben fordultam Mečiar miniszterelnök úrhoz, amelyben felhívtam a f igyelmét az alapszerződés ellentmondásaira, tarthatatlan kitételeire és kértem azok orvoslását. (15.10) Erről folytattuk a vitát november 10én, a szlovák miniszterelnök kezdeményezésére zajlott berlini megbeszélésen is. És végül november 16án a kormány n yilatkozatot fogadott el a nyelvtörvény kapcsán. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány és képviselőinek reagálása határozott volt, ugyanakkor mértéktartó is. Mértéktartó abban az értelemben, hogy figyelembe vette és alkalmazta az ilyen esetekre az európai stílus és az európai normák követelményeit. Ez a magatartás jellemzi a következő szándékainkat is: Elhatároztuk, hogy egyrészt tájékoztatni fogjuk a kialakult helyzetről és a nyelvtörvénnyel összefüggő kifogásainkról az Európai Unió és a NATO képviselőit. Utasítjuk Brüsszelben dolgozó diplomatáinkat, hogy hasonlóképpen tájékoztassák az Európai Unió bizottságait. Javasolom egyébként az Országgyűlés külügyi bizottságának, hogy hasonló tartalmú tájékoztatást juttasson el az Európa Parlamenthez. Megtettük a sz ükséges lépéseket az Európa Tanács illetékes bizottságai felé, és javaslom, hogy hasonló módon a parlament külügyi bizottsága, illetve illetékes bizottságai lépjenek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felé. Fel kívánjuk kérni az EBESZ kisebbségvédelmi főbiztosát, hogy