Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak

1995. november 15 (128. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):

2691 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátás

tá

rgyában jövő heti ülésünkön határoz a Ház. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket arra, hogy dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a

személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitáját az ülésnap végével lezárta. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Tisztelt Ház! Most

napirend utáni felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Rockenbauer Zoltán képviselő úrnak,

a FideszMagyar Polgári Párt

frakciójából. ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz)

: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néha szükséges megállnunk, ha csak

rövid időre is, hogy kitekintsünk saját ügyesbajos hétköznapjainkból. Meghalt egy ember - tegn

ap temették. Román politikus volt, nem hazánk fia, mégis méltó rá,

hogy itt, a Magyar Országgyűlésben fejet hajtsunk emléke előtt. Corneliu Copusut 79 éves korában, hosszan tartó szenvedések után érte a halál. Élete, sorsa

keserű, keletközépeuró

pai politikussors; tipikusnak is mondható - egy meg nem alkuvó demokrata

kálváriája. A háború előtt szerzett jogi doktorátust, fiatalon kapcsolódott be a politikai életbe,

tehetsége révén hamar vezetőségi tagja lett a Román Nemzeti Parasztpártnak. A másodi

k világháború után a kommunista hatalom a munkásosztály és a társadalmi reformok elárulásának

vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Corneliu Copusu tizenhét évet raboskodott a

kommunista Románia szörnyű börtöneiben és munkatáboraiban. E másfél t

ucat évből nyolcat

magánzárkában töltött. 1964ben szabadult amnesztiával. Jogászként nem dolgozhatott, hát építőipari

munkásként helyezkedett el. A Ceausescurezsim bukása után, 1989ben újraalakította a

Parasztpártot. A hívő görög katolikus Copusu ideálj

a olyan európai kereszténydemokrata néppárt

létrehozása volt, amely képes rá, hogy Romániát a nyugati demokráciákhoz kapcsolja. Corneliu

Copusu ebben a szellemben vezette haláláig a legnagyobb román ellenzéki pártot, a

Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpá

rtot. Mint valódi demokrata, hamar csalódott az új román féldemokráciában. Nem lépett szövetségre

tehát az új hatalommal sem. Kíméletlenül kritizálta Iliescu rendszerét, számtalan ellenséget szerezve

ekként magának. 1990ben, a bukaresti diáktüntetéseket k

övetően valóságos hajtóvadászat indult

ellene a kormánypárti román sajtóban. 1991ben Copusu kezdeményezésére jött létre az ellenzéki

pártok szövetsége, a Román Demokratikus Konvenció, amelynek '93ig az RMDSZ is tagja volt. Corneliu Copusu nem volt úgymon

d, magyarbarát, és botorság lenne ezt közülünk bárkinek is

számon kérnie rajta. Román hazafi volt. Számos politikai és történelmi kérdést másként látott, mint

mi, magyarországi vagy erdélyi magyarok. De a magyarokat partnernek, s ha kellett, küzdőtársnak

t

ekintette. Pártjának nemzeti legitimitása minden kétségen felül állt. Talán éppen ezért volt lehetséges, hogy

ez a népinemzeti román párt minden más román politikai irányzatnál inkább magáévá tegye a

kisebbségi követelések ügyét. Copusu az RMDSZszel mint a romániai magyarság legitim

szervezetével kereste a párbeszédet és a szövetséget. S ha a magyarok autonómiatörekvéseit nem is

vallotta magáénak, pártja konkrét lépések megtételét szorgalmazta a kétnyelvűség, az anyanyelvű

oktatás és a közigazgatási decen

tralizáció terén, küzdött a kisemmizett erdélyi egyházak jogaiért.