Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2689 Ez természetesen igaz, és nyilván annak kell lenni, az a kormány törekvése, az a gazdaságpolitika törekvése, hogy tudja megőrizni a társadalmi egyensúlyt. De azért azzal is tisztában kell lennü nk, hogy ha nem vagyunk képesek a gazdasági egyensúlyt megőrizni, akkor ez a bizonyos társadalmi egyensúly nagyságrendileg jobban fog fölborulni, mint aminek a veszélye ebben a pillanatban fennáll. Tehát egyszerűen elementáris érdek, hogy a gazdasági egyen súlyproblémák, az egész gazdasági problematika megfelelő kezelést kapjon. Enélkül nincs esélye semmiféle pozitív társadalmi program végrehajtásának. Kérem, gondoljanak azoknak az országoknak a történetére, amelyek belerohantak egy átütemezésbe, ahol ezzel összefüggésben nagyságrendi esése következett be az életszínvonalnak, a termelésnek és mindennek. Hadd említsem meg itt összehasonlításképpen, hogy ugye, mi most beszélünk reáljövedelemcsökkenésről, mondjuk, 4 százalékos csökkenésről '93hoz képest. De, m ondjuk, Lengyelországban 1990ben 32 százalékos reálbércsökkenés valósult meg. Vagy Csehországban, amelyik fejlettebb nálunk - itt a visegrádi országcsoportot mondom direkt , ott '91ben 25 százalékos reálbércsökkenés valósult meg. Nem azért, mert ott biz onyos összetételű kormányzatok voltak politikai értelemben, és ez volt a szándékuk, hogy megcsinálják, hanem azért, mert egyszerűen a gazdasági szükségszerűség kikényszerítette. Nem véletlen, hogy ilyen lépések történnek ebben a régióban, és azt kell monda nom, hogy ehhez a mértékhez képest az, amiről itt most Magyarországon szó van, egy sokkal kisebb mérték. Tudom, ez senkinek nem vigasz, de azért ezzel együtt tisztában kell lennünk. A másik összefüggésrendszere ez a teherelosztással kapcsolatban van. Itt a vitában is sokan fölvetették, hogy azzal, hogy nem egyformán teríti a gazdaságpolitika, a költségvetéspolitika vagy akár az adópolitika a terheket, megbontja a status quot, ezzel itt szembeállít egymással társadalmi csoportokat, rétegeket. Kérem szépen, messze nem erről van szó. A valódi élet teremt olyan különbségeket, amely különbségek mérséklése igenis, azt gondolom, hogy a politikának, a kormányzatnak, és az Országgyűlésnek a feladata. Pontosan arról van szó, hogy a valódi helyzetben kell egy kiegyenl ítést elérni, és ez óhatatlanul azt jelenti, hogy a jelenleg kialakult különbségeket mérsékelnünk kell, tehát nem lehet egyformán kezelni a különböző helyzeteket, csoportokat, rétegeket. Érdekes módon világosan látszik, hogy nagyon nagy az ellenállás ezzel a megközelítéssel kapcsolatban. Ugyanakkor azt hiszem, hogy ha a konkrét esetekben vizsgáljuk ezeket az ügyeket, akkor azért az érintettek egy része is meggyőzhető: van abban valami, hogy bizonyos lépések ott történjenek, s nagy valószínűséggel a társadal om többsége is meggyőzhető erről. Én hadd emeljek ki itt két összefüggésrendszert konkrétan ebben az ügyben. Az egyik a vállalkozók kezelése a jövő évi gazdaság, adó, költségvetési és mindenféle politikában. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ez a keze lés kétféle irányú. Egyik irányban az egész gazdaságpolitika egyik fő vonása, hogy masszív jövedelemtranszfer, átcsoportosítás történik a vállalkozási jövedelmek irányába. S ezt vállalja a kormány, mert a gazdasági szféra szükségszerűnek tartja az ezzel j áró, mondjuk, népszerűtlen döntéseket és lépéseket. (13.10) Azt mondjuk, hogy a reálbér, a reálkereset csökken. Ez tehát egyértelműen a vállalkozásokat preferáló politika. De az is igaz egyidejűleg, hogy arányosabb közteherviselésnek kell Magyarországon ér vényesülnie, s ha ezt az arányosabb közteherviselést próbáljuk bizonyos intézkedésekkel egyegy területre koncentráltan megvalósítani, akkor ez nem azt jelenti, hogy valamely réteggel szemben akarunk föllépni, hogy itt most új kulákokat akarunk - hogy idéz zek a vitából - kreálni, hanem egyszerűen arról van szó: tudomásul vesszük, hogy ma Magyarországon ez a közteherviselés sajnos messze nem arányos azzal, ami jövedelmet vagy vagyont az egyes adózók ténylegesen realizálnak, és ebben próbálunk picike kis lépé sekkel előrehaladni.
