Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
2679 közelített a problémához, így maradtak véleménykülönbségek. Az általános vita lezárásaként ezekről szeretnék szólni. Szeretnék min denekelőtt reflektálni Dávid Ibolya képviselőtársam azon vezérszónoki állítására, mely szerint beszélgettünk ugyan a törvényről, de a kormány csak szemezgetett az ellenzék észrevételeiből. (12.20) A többfordulós, szakértőkkel kiegészített nemzetbiztonsági bizottsági üléseken megtárgyaltuk a legfontosabb kérdéseket, de végigmentünk a tételes normaszövegen is. Százalékos kimutatást ugyan nem készítettem, de a felvetett kérdések túlnyomó többségében kompromisszumkészséget mutattunk. A hatpárti tárgyalások érté keléséül szeretném idézni Boross elnök úr által közvetített bizottsági állásfoglalást. "Valóban - szól az idézet - az elmúlt több hónap, de különösen a szeptember hónap, miniszter úr aktív és közvetlen részvételével egy olyan egyeztetési sorozatot jelentet t, amelyben sok félreértés, félremagyarázhatóság és sok minden tisztázódott, így a törvényt jó szívvel lehet általános vitára alkalmasnak ajánlani és minősíteni". Ezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mert valóban ezek alatt a hónapok alatt az volt a törekvésünk, hogy tisztességgel felkészüljünk erre az általános vitára. Noha nem tartottunk úgymond formailag is hatpárti egyeztetést, de tekintsük ezt egy kvázi hatpárti egyeztetésnek, ahol szakértők jelen voltak, és így az MDF részéről Dávid Ibolya képv iselőtársam is. Ott elhangzott egy olyan metodikai javaslat, hogy minden párt írja le azon észrevételeit, amelyeket nagyon fontosnak tart a törvénnyel kapcsolatban megvitatni, változtatni, egyáltalán erre a beszélgetéssorozatra témaként javasolni. Ezek meg születtek. Nos, el kell mondanom, tisztelt képviselőtársam, hogy sajnos az MDF részéről született vélemények töredékét tartalmazták mindazon felvetésnek, ami itt az általános vitában elhangzott. Ha szerencséltetett volna bennünket, akkor talán mi is jobban fel tudtunk volna készülni, és már azt tudtuk volna mondani, hogy ezeket az észrevételeket érdemben áttekintve, minősítve, megpróbáljuk beépíteni a törvénybe. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az észrevételek jelentős részét én nem tudom elfogadni, v agy nem tudok vele érdemben vitatkozni. Egyet azonban nem tudok elfogadni, Ibolya: nevezetesen azt, hogy ez az elmúlt nem kilenc, hanem hét hónap eredménytelenül múlt el, időhúzás, halogatás volt. Ezt nem tudom elfogadni. Ha ezt elfogadnám, akkor megdőlne az a háromhetes egyeztetés, és akkor azt kellene mondanom, hogy az volt eredménytelen. Azt hiszem, hogy lehetőségeinkhez, tehetségünkhöz képest mindannyian megpróbáltuk tisztességesen jobbítani, teljesebbé tenni ezt a törvényt. De erre még mindig meglesz a lehetőségünk, hiszen a benyújtott módosító indítványok tárgyalása és beépítése előtt vagyunk. A véleménykülönbségekkel kapcsolatban, amit az előbb említettem, szeretnék néhányat kiemelni. Az ellenzéki frakció képviseletében felszólaló vezérszónokok néhány tekintetben alkotmányellenesnek ítélték a törvényjavaslatot. Ezek nagyon súlyos vádak, így a témakörrel részletesebben szeretnék foglalkozni. Az alkotmány 8. §ának (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelezettségekre von atkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. E megfogalmazásból egyértelműen az következik, hogy az alapvető jogok meghatározott alkotmányos követelmények mellett korlátozhatók. A hazánkban is érvénye s több, hasonló kitételt tartalmazó nemzetközi kötelezettségvállalás közül a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából idézek, miszerint "az alapvető jogokat csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy d emokratikus társadalomban a nemzet biztonsága, a közbiztonság és a közrend megóvása érdekében szükségesek." A nemzetbiztonsági érdekből elismert alapjogkorlátozást már az Alkotmánybíróság is több döntésében deklarálta, ilyen volt például a személyi számma l kapcsolatos alaphatározat. Természetesen a
