Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2672 Én nagyon sajnálom, hogy elég komoly szakmaisággal indult meg az a vita a szervezett bűnözés körül, ami a nemzetbiztonsági törvény benyújtását követően az MSZP és az SZDSZ között elindult, és hogy ez ezzel a megoldással fejeződö tt be, mint ami végül is a nemzetbiztonsági törvényünkbe bekerült. Ez egy zsákutca volt a megoldását tekintve. Valójában tehát a nemzetbiztonsági hivatalok közül az Információs Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal foglalkozik a szervezett bűnözéssel, és miután azt a fogalmat, hogy mi a szervezett bűnözés, Magyarországon senki nem definiálta, ma szervezett bűnözés az, amit a nemzetbiztonsági hivatalok annak minősítenek. Egy látszólagos megszorítást tesz a törvényjavaslat ké t helyen. Az egyik az, hogy különösen, tehát megírja, hogy a szervezett bűnözéssel különösen, a másik körben pedig, hogy a szervezett bűnözésen belül mivel foglalkozhat. Most mind a kettő egy olyan látszólagos megszorítás, miután nem taxációt tartalmaz, eg y olyan látszólagos megszorítás csak, hogy mégiscsak azt bizonyítja, hogy szervezett bűnözéssel foglalkozhat a nemzetbiztonság, bármelyikkel foglalkozhat, bármelyik formájával a bűnözésnek, és attól lesz szervezett, hogy ő maga annak minősíti. S tessék vég iggondolni, hogyha az elkövetők, a gyanúsítottak között, az orgazdák között, bárkik között van egy külföldi, akkor az külföldinek minősüle, ha a bűncselekmény tárgya, amire a szervezett bűnözést elkövetik, külföldi eredetű, akkor már idetartozik. Tehát ez , úgy gondolom, hogy nem megoldás, ami bennemaradt a nemzetbiztonsági törvényben, mert ez felhatalmazást ad arra, hogy a nemzetbiztonság bizony a bűnözés bármelyik formájával foglalkozhassék. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége egyébként is a bűnül dözés területén az én megítélésem szerint veszélyes és ésszerűtlen. Ki lesz a gesztor szerepében, ki lesz az, aki rendszeresen ezt a párhuzamosságot, vagy néha háromszoros párhuzamosságot irányítani fogja? Ki lesz az, aki ezt a sok és folyamatos egyeztetés t meg tudja oldani? Vannak olyan bűncselekményi tényállások, amelyekkel egyszerre foglalkozik a négy nemzetbiztonsági hivatal, ugyanakkor a rendőrség hatáskörébe is tartozik. Ez egy olyan koordinációs munkát igényelne, ami az én megítélésem szerint a munka hatékonyságát veszélyezteti, sokkal költségesebbé teszi, és ismétlem még egyszer, a szolgálatok munkatársaira nézve jelenthet veszélyt. A törvényjavaslat ugyan rögzíti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak, azonban a nyomozás elrendeléséig végzik több köztörvényes bűncselekménynek a felderítését. Ilyen a külföldre szökés, a faji, a vallási csoport elleni bűncselekmény, a rémhírterjesztés. A javaslat még egyéb más bűnügyi területen is információ gyűjtésére kötelezi a n emzetbiztonsági szolgálatot. Nagyon érdekelt volna ebben a körben a rendőrségnek a véleménye. A jogalkotási törvény 27. szakasza szerint a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői véleményt nyilvánítanak. S talán nemcsak a rendőrség vélem énye lett volna ebben nagyon fontos nekünk, hanem a honvédség véleménye is, hiszen mind a kettő olyan terület, amelynek a szabályozását érinti a nemzetbiztonsági törvényjavaslat. Nagyon érdekes lett volna a nemzetközi gyakorlat a szervezett bűnözés üldözés ében, hiszen a szervezett bűnözés üldözésének központja az Interpol. Az Interpol alapszabálya viszont kizárja az együttműködést a titkosszolgálatokkal. Félő, hogy ezekre az általam említett párhuzamosságokra az egyik indok pontosan ez. (11.50) Két éve, ami kor a rendőrségi törvény megszületett, akkor a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe utalt néhány bűncselekményt. A nemzetbiztonsági törvény azonban a mostani benyújtása során újabb lehetőséget biztosíthatott volna arra, hogy azokat a kényszerből meghoz ott párhuzamosságokat most megszüntessük, legalábbis a minimálisra korlátozzuk. A nemzetbiztonsági törvényjavaslat 5. § i) pontja például a faji, vallási csoport elleni bűncselekményekkel és a terrorcselekményekkel foglalkozik. Ugyanezt szabályozza a rendő rségi törvény a 69. §ában, azonban mind a kettőnél attól függ, ki jár el az ügyben, hogy a bejelentés hova érkezett. Talán ez a
