Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
259 megszerzett számítógépes parkot korszerűsítsék és így tovább - a laboratóriumokról már nem is beszélek. Tehát úgy hiszem, hogy illúziót keltünk a hallgatókban akkor, amikor a felsőoktatási o rszággyűlési határozat 4. pontját elfogadjuk vagy elfogadásra alkalmasnak ítéljük, mert azt hisszük, hogy gondolkoztunk, azt hiszik a szegény hallgatók, hogy mi biztosítani tudjuk a feltételeket ahhoz, hogy önállóan végezzék a munkát. Sajnos, meg kell neki k őszintén mondani, hogy nem tudjuk biztosítani a feltételeket, ennek következtében az önálló munkájuk nemcsak azt jelenti, hogy kutatásra és önálló gondolkozásra kérjük fel őket, hanem azt mondjuk, hogy maguk biztosítsák ennek a feltételeit is. Az 5. pont az átjárhatóságról szól. Én úgy hiszem, hogy az átjárhatóság kérdése mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban egy túlságosan exponált és valójában nem valós problémakörnek a kiemelése. Hadd utaljak a közoktatásra, hiszen a jelenlegi kormánypártok az e lmúlt időszakban számtalan esetben beszéltek az átjárhatóságról, az átjárhatóság hiányáról. A közoktatásban az összes gyereklétszám kevesebb, mint egy százaléka változtat valaha is iskolát, és úgy gondolom, az átjárhatóság túlhajszolása csak egy politikai játék volt. Az átjárhatóság a felsőoktatásban egészen mást jelent. Egyetértünk abban, hogy részben legyen lehetősége a hallgatónak más egyetemen akár bizonyos stúdiumokat hallgatni, akár évet végezni, részben legyen lehetősége egy adott egyetem mellett a m ásik egyetemre áthallgatni. Sőt, mi több, úgy gondolom, hogy azt is el kell fogadni, és az is beletartozik az átjárhatóságba, hogy aki főiskolát végzett, annak a későbbiek során legyen módja, akár nappali tagozaton, az egyetemi diplomát is megszerezni. Csa k azt kell mondjam, hogy ezeknek a nagy része ma is működik, tehát semmiféle újat nem jelent a felsőoktatási intézmények területén. Sajnálatos módon én elég régen végeztem az egyetemet, de akkor is mód volt arra, hogy a természettudományos karról a bölcsés z karra áthallgassak, továbbá mód volt arra, hogy a közgazdaságtudományi egyetem bizonyos szemesztereit meghallgassam. Tehát én úgy hiszem, ha ez működött az elmúlt időszakban és a mai időszakban is működik, erre ma lehetőség van. Ez az egyetemi autonómia belső körébe tartozik, és az egyetemek nagy része meghatározta azt a feltételrendszert, hogy hogyan lehet áthallgatni, milyen feltételekkel vesznek át hallgatókat - hiszen ez ma is működik - és hogyan lehet továbbtanulni. Ez a pont valójában semmit nem mo nd, semmi újat nem jelent ahhoz képest, ami ma működik a rendszerben, ha úgy tetszik álságos a megjelenítése. Szeretnék még három pontra rátérni. Az egyik a normativitás kérdése, amely évek óta foglalkoztatja a felsőoktatásban működő oktatókat és a felsőok tatás gazdasági szakembereit. Egyetértünk a normatív finanszírozás rendszerével, hiszen valahol ezzel lehetne azt az évtizedek óta húzódó bázisszemléletet megváltoztatni, hogy az az egyetem vagy főiskola, amelyiknek sikerült valamelyik évben jó pozíciót ki harcolni, az éveken keresztül görgeti magával ezt a viszonylag jó - ha nem is teljesen jó, de viszonylag jó - pozíciót. Ezért elfogadhatónak tartjuk azt, hogy normatív finanszírozás legyen, és gyakorlatilag '93 óta ezen a normatív finanszírozáson nagyon ko moly csoport dolgozik. Mégis úgy gondolom, hogy akkor értelmes és akkor célszerű ezt a normativitást bevezetni, hogyha ennek a tartalmát is tudjuk. Azért mondom, hogy a tartalmát is tudjuk, hiszen jelen pillanatban úgy tudom, hogy titkos az a dokumentum, a mit a Művelődési Minisztérium elkészített, illetve legalábbis a parlamenti képviselők egyenlőre még nem kaphatták meg azt a dokumentumot, ami a felsőoktatás normatív finanszírozását készül megoldani. Ezért én azt tartanám célszerűnek, hogy ha sor kerül err e a pontra vagy ha ezt a pontot kívánják pontosítani, akkor legalább az oktatási és a költségvetési bizottság tárgyalja meg a normatív finanszírozásra vonatkozó terveket, tárgyalja meg a felsőoktatás finanszírozását, mert enélkül felelőtlenség lenne bármif éle határozati javaslati pontot támogatni. A felsőoktatási javaslat 10. pontja az integrációval foglalkozik. Az integráció kérdése nem új a felsőoktatásban, hiszen 1990 óta folyamatosan napirenden lévő kérdés, de úgy hiszem, hogy nem lenne jó, az egyetemek érdekét nem szolgálja, a felsőoktatás érdekét pedig legkevésbé szolgálja, ha
