Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - dr. Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez - "Ki a felelős az EGIS Gyógyszeripari Rt. állami tulajdon részének országkárosító módon történt eladásáért és külföldiek kezére juttatásáért?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László):
2561 1995 augusztusában tehát sor került a megmaradt állami tulajdonú részvénycsomag tőzsdén keresztül történő értékesítésére. A döntés előkészítése során az ÁPV Rt. igazgatósága három alka lommal megtárgyalta a privatizációs stratégiát, az akkor tervezett tranzakció körülményeit, a privatizáció lehetséges alternatíváit, és így hozta meg a testületi döntést, amely egyébként a hazai értékpapírtőzsde eddigi legnagyobb üzletkötéséhez vezetett. A döntés tehát az ÁPV Rt. szuverén döntése volt, természetesen a tranzakció körülményeinek, egyéb privatizációs alternatíváknak részletes mérlegelése után. A döntés meghozatalakor három lehetőség állt rendelkezésre. Az egyik a stratégiai partnerkeresés, ami t ön is említ, a másik a további nyilvános kibocsátás, a harmadik a tőzsdén keresztüli értékesítés, ami valójában történt. Hogy miért nem a stratégiai partner keresését választotta az ÁPV Rt.? Azért, mert egyébként ma sincs kizárva, hogy az EGIS Rt. tulajd onosai közül - bármilyen lehetőséget felvállalva és kiválasztva - gyógyszeripari cég stratégiai többséget szerezzen az EGISben piaci módszerekkel, vagyis vásárolja meg az EBRDtől az általa birtokolt harminc százalékot, alkalmazzon tőkeemelést, vagy más p iaci műveleten keresztül vásárolja meg a tőzsdén. Az ÁPV Rt. döntésénél a stratégiai partner további keresése alternatívájával szemben az volt az érv, hogy az ilyen jellegű eladásoknál nem kell szavatosságot, garanciát és biztosítékokat adni, s ezzel a tra nzakcióval gyakorlatilag nem teremtünk újabb kötelezettséget egy esetleges stratégiai befektető felé. Ezen túlmenően a tőzsdén keresztül történő felvásárlás - és ez az ön interpellációjából is kitűnt, s az előbb már említettem - serkentő hatással volt a magyar értékpapírpiacra. Szeretném elmondani önnek, hogy bizonyos téves információi vannak a tekintetben, hogy a stratégiai partnerek mennyire kívánták megvásárolni és általában mennyire kívánnak stratégiai partnerek a gyógyszeriparba Magyarországo n beszállni. 1991ben már megindult a stratégiai partnerkeresés. Ekkor több mint 80 céget kerestek meg, és ezek egységesen úgy döntöttek, hogy nem kívánnak az EGISben stratégiai többséget szerezni. Jelenleg az EBRD a vásárlás óta keresi az ilyen jellegű p artnereit, és az elmúlt 11 hónap alatt szakmai befektetőt a mai napig nem talált, de egyébként nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség - mint az előbb említettem - a továbbiakban is fennáll. Meg kell jegyeznem azt is, hogyha belebonyolódik a tőzsdei értékesítés t udományába, akkor tudnia kell... (Dr. Homoki János tagadólag int.) .., nem bonyolódik bele, rendben, nem is érdemes... (Derültség.) .., hogy a nyilvános értékesítésnél minimálisan - és ez a nemzetközi piacokon a legkevesebb - 1013 százalékos diszkontot valós ítanak meg. Az ön által elmondott adatok visszaigazolják, hogy az a diszkont, amit ön 113 millió forintnak nevezett az előbb, gyakorlatilag valamivel kevesebb, mint a nyilvános kibocsátásnál szokásos nemzetközi diszkont. Így tehát azt kell mondanom, hogy a z államot kár nem érte. Más módszerrel történő értékesítésnél ugyanez a diszkontálás következett volna be. (16.20) Szeretném elmondani azt is, hogy több banktól érkezett befektetői ajánlat a tőzsdén keresztül, és természetes, hogy az ÁPV Rt. a döntési eljá rás során a legkedvezőbbet választotta ki. Az, hogy egy tőzsdére került - egyébként nagyon jól működő, szakmailag is sikeres - cég tőzsdei bevezetése, értékesítése után az árfolyam felszökik, ez egyrészt nagyon jól hat a pénzügyi folyamatokra, a pénzügyi f olyamatok élénkségét jelzi, és jelzi azt, amit ön is elmondott - és ezzel teljesen egyetértünk , hogy a cégnek nagyon jó a menedzsmentje, nagyon jó a szakmai vezetése, és gyakorlatilag a cég sikeres. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) EL NÖK (dr. Salamon László) :
