Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Selmeczi Gabriella (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "A társadalombiztosítási kártyák, avagy még egyszer a közpénzek felelőtlen elherdálásáról" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Salamon László): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
2533 Kérdéseim tehát a következők: Ameddig az egészségbiztosító monopolhelyzetben van, a járulékokat adók módjára kötelezően beszedi, indokoltnak tartjae, tisztelt államtitkár úr - több száz milliós költséggel - a biztosítási jogviszonyt igazoló kártya fenntartását? Úgy gondoljae a tisztelt államtitkár úr, hogy ez a módszer alkalmas a rosszindulatúan járulékot nem fizetők kis zűrésére? Tisztelt államtitkár úr, véleménye szerint hány százalékra tehető a járulékfizetés alól teljesen kibúvók száma, és ez az arány elég indoke a közel 10 millió ember különféle papírokkal való folyamatos zaklatásához. Végezetül: a fenti indokok alap ján nem gondoljae úgy a tisztelt államtitkár úr, hogy az adófizetők pénzének hasznosabb célra fordítása érdekében - a társadalombiztosítási azonosító jel bevezetésével egyidejűleg - ideje lenne a járulékfizetést igazoló kártyát megszüntetni. Köszönöm szép en. Várom válaszát! (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót az államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőnő! Mindenekelőtt nagy meg tiszteltetés számomra, hogy ezekkel a kérdésekkel megkereste a Pénzügyminisztériumot, ugyanis állandóan azt hallom, hogy a Pénzügyminisztérium jobban tenné, ha szakmai szakkérdésekbe nem szólna bele. Azt hiszem, azok, amik itt elhangzottak, tipikusan olyan kérdések, amiket nem igazán a Pénzügyminisztériumnak kell a maga szakmai összefüggésében megválaszolni, és ha jól néztem a mai azonnali kérdések listáját, következik majd egy hasonló tárgyú kérdés a népjóléti miniszter úrhoz is. Tehát azt gondolom, hogy e zekben az ügyekben tényleg nem nekünk kellene állást foglalni. (14.30) Ami azonban a dolog lényege - amit, azt hiszem, a végén mond, és ez szorosan összecseng mindazzal, amit egy héttel ezelőtt a pénzügyminiszter úrral is megbeszéltem , tulajdonképpen tén yleg az, hogy az adófizetők pénzével mi történik a társadalombiztosítási önkormányzatoknál. S most már láthatóan több olyan ügy merül föl, ahol erőteljesen megkérdőjelezhető, hogy valóban ezekkel a pénzekkel úgy bánnake minden esetben, ahogy feltétlenül b ánniuk kellene. E tekintetben teljesen világos, hogy nagyon sajátságos helyzet alakult ki, hiszen, mondjuk, a pénzügyminiszternek vagy a Pénzügyminisztériumnak sincs más lehetősége már a költségvetéssel kapcsolatban sem, mintsem hogy tulajdonképpen olvasat lanul beterjeszti a tisztelt Ház elé. Ha emlékeznek, egyszer volt egy kísérletünk, hogy ABváltozatban nyújtottuk be a tb költségvetését a Háznak, aztán kiderült alkotmányossági összefüggésekben, hogy ezt így nem is lehet megtenni. Tehát tulajdonképpen a költségvetést a kormány nem is módosíthatja, legfeljebb képviselőket kérhet meg, rábeszélhet vagy egyetérthet az ő elképzelésükkel. Tehát mindenképpen egy olyan helyzet alakult ki, ami, azt hiszem, nagyon rossz, és igazán az a tanulsága ennek az ügynek is, hogy a felelősségi viszonyokat valóban rendbe kellene tenni. És valóban - és ez már egy szélesebb ügy - az egész tbreform keretében végig kellene gondolni, hogy milyen szervezetek hogyan döntenek, milyen döntési mechanizmusban, és hogyan megy az egésznek az ellenőrzése is. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót képviselő asszonynak. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy a pénzügyminiszter úr az a kormánytag, aki felelős a társadalombiztosítás költségv etésének beterjesztéséért. Ezért gondoltam, hogy a Pénzügyminisztériumhoz kell intéznem ezt a kérdést, ahogy ezt tettem a múlt héten is, szintén a közpénzek felelőtlen elherdálása tárgyában.
