Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
2508 Érdekegyeztető Tanács költségvetést tárgyaló ülésére készített kormányzati anyagban azt olv asom, hogy ennek a fedezetére szánt pénz, tehát az az összeg, ami a '92 előtti munkaviszonybeszámításhoz kellene, most 4,5 milliárd forint; tavaly ugyanez az összeg az érdekegyeztető tárgyalásokon 7,5 milliárdban jelent meg. Az nagy kérdés, hogy ki nem tu dott számolni: a tavalyi vagy az idei előterjesztő. Éves bérkihatása - mint említettem - ennek az összegnek összesen 1 százalék. Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa talán, ha ilyet mond egy kormánypárti képviselő, de én a magam részéről ezt a költségvetést - amely ilyen súlyos ellentmondásokkal terhelt , nem tudom támogatni addig, amíg ezeket a kérdéseket megegyezésen nyugvó megállapodásokkal az érdekegyeztetésben le nem zárják azok, akiknek ez a dolguk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Rögzíteni kívánom, hogy megérkezett a Művelődési Minisztérium politikai államtitkára, kérném, hogy a jegyzőkönyvből tanulmányozza át a kérdéseket, mert kérdések sorozatát intézték önökhöz az e lmúlt fél, illetve egy órában. Szólásra következik Demeter Ervin úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről, szólásra készül Hága Antónia képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Megadom a szót Demeter Ervin úrnak. DEMETER ERVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! "Mi a fenéről vitatkoztok ott, a parlamentben, ha az önkormányzatok finanszírozásával, a kormányjavaslattal maga a miniszterelnök sem ért egyet?" - kérdezik tőlem rendre önkormányzati képviselő k és próbálják megtudni, hogy mi a kormány álláspontja az önkormányzatok finanszírozásáról. Én nem tudok mást mondani nekik, minthogy a költségvetésnek ezzel a részével valóban sokan nem értenek egyet. Valóban, én is olvastam, hogy a miniszterelnök úr sem ért egyet saját kormánya javaslatával, és még sokan vannak így, de összességében megállapítható az, hogy a kormánynak jelenleg nincsen támogatott álláspontja az önkormányzatok költségvetési finanszírozásáról, illetve a központi források elosztásáról. Tiszt elt Képviselőtársaim! Ennek a kérdéskörnek a kapcsán négy témáról szeretnék beszélni. Elsőként arról, hogy mekkora összegű támogatást kapjanak az önkormányzatok, illetve annak hogyan történjen az elosztása. Másodikként arról, hogy hogyan változik a költség vetési javaslatban az önkormányzatok finanszírozása az előző évhez képest, illetve a kormányprogramhoz képest, harmadszor a benyújtott költségvetés bizonytalansági tényezőiről kívánok beszélni - nem kevés van , negyedszer pedig a Magyar Demokrata Fórum ja vaslatairól. Óriási számháború dúlt már a költségvetési javaslat benyújtását megelőzően is, hogy mekkora összegű legyen az önkormányzatok finanszírozása: 414, 424, 438, számok repkedtek a levegőben anélkül, hogy a hozzá kapcsolódó feladatokat bárki is tisz tázni próbálta volna. Amikor a Pénzügyminisztériumban jártam és megkérdeztem az ezzel foglalkozó főtanácsostól, hogy mi a fenét jelent az a 438as javaslat, miből tevődik össze, ő maga sem tudott erre válaszolni. Tény és való, hogy jelenleg az önkormányzat ok finanszírozása alapvetően központi költségvetésből történik, még nem sikerült áttérni egy olyan rendszerre, ami nagyobb önállóságot biztosítana az önkormányzatoknak. El tudom fogadni esetleg, hogy még nem jött el ennek az ideje, illetve a kormány erejéb ől az idén még nem futotta erre. Gondolom, mindannyiunk előtt világos, hogy előbbutóbb át kell térni egy olyan finanszírozási rendszerre, ahol az önkormányzatoknak lehetőség adódik saját bevételeik növelésére, természetesen a központi elvonások egyidejű c sökkentése mellett. Két új feladat jelentkezik az önkormányzatoknál finanszírozási szempontból. Az egyik az, hogy az önkormányzati tűzoltóságokat immáron teljes évben és nem egy fél évig kell finanszírozni, ez egy 4,5 milliárdos többletköltséget jelent, va lamint az, hogy 1996tól a munkaadói járulék is terheli az önkormányzatokat - ez egy 8 milliárdos összeg , ez összesen 12,5 milliárd forint. Tehát ha ennyivel
