Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
2449 Én azt hiszem, hogy most érkezet t el annak az ideje, hogy az érdekegyeztetést törvényi garanciákkal kell körülbástyázni azért, hogy egyetlen tárgyalópartner se vethessen semmit a másik szemére, azért, hogy egyformán legyen garanciája a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak, ho gy társadalmi érdekegyeztetés címén bármilyen kérdésben megegyezzenek, és ami a leglényegesebb dolog, hogy ma nincs is, amiről megegyezzenek, ugyanis az ÉT ügyrendje egyetlen kérdésben tartalmaz döntési jogkört a három fél számára: a minimálbérben. Ezen tú lmenően döntési jogkör nincs, beszélgetési jogkör van, ami úgy gondolom, hogy vajmi kevés. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Én azt hiszem, hogy a munka finomítása során figyelembe kellene venni azt is, hogy az ÉTből a döntő többségű vagy alapvetően állami tulajdonban, tehát ÁPV Rt. kezelésben lévő cégeket ki kellene hagyni, hiszen az elmúlt időszak bizonyítja, hogy ezeknél nem az érdekegyeztetésen, hanem a kétoldalú megállapodások kötésén van a hangsúly. Hölgyeim és Ur aim! Meg kell az ÉTreformálását tenni annál is inkább, mivel 1980hoz viszonyítva Magyarországon a reálkereset 79,3 százalékra csökkent, amíg ugyanebben azt időszakban a fogyasztói árindex 564,6 százalékra nőtt. Úgy gondolom, hogy ez erősen elgondolkoztat ó adat. Ezután engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a munkanélküliség kezeléséről, ami szerintem egy sarkalatos kérdés. Tisztelt Ház! Azt mondja a költségvetés, hogy az egyensúly után munkahelyteremtéssel kell foglalkozni, de az egyensúlyteremtés jövőkép e merül csak fel. Azt hiszem, hogy ez a megközelítés nem helyes. A munkahelyteremtésre kell valamennyi eszközt fordítani, hisz a társadalmi termelésben való minél nagyobb, intenzívebb részvétel az egyetlen járható út, ami Magyarországot ebből a kátyúból tö bbek között kivezeti. Ezért úgy gondolom, hogy mindenféleképpen a már említett dolgozókat, vállalkozókat sújtó járulékokat, adókat kell csökkenteni. Hiszen csak egy példát mondjak: a szocializmusban a fusimunka milyen népszerű volt, ahol nem volt adózás, v agy most a feketemunka, ahol nincs adózás. Egyébként szeretném a feketemunkával kapcsolatban azt a véleményemet megjegyezni, hogy ebben a Házban annyit hangzik el a feketemunkával szembeni harc és fellépés, hogy nekem mindig eszembe jut, amikor a kínaiak 1 16 829edszer komolyan figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy ne repüljenek be a felségterületükre. Körülbelül ilyen hatékony ma a feketemunka elleni harc, kormányzati és parlamenti intézkedés. (19.00) Az időm nagyon rövid, és Gyuricza képviselőtársam mal, aki utánam következik, nem akarok kitolni, de egy nagyon lényeges dolgot szeretnék az adóval kapcsolatban megjegyezni. Adófilozófiai probléma van - és a múltkor sem tudtam elmondani igazán , mégpedig az a probléma, hogy ma a vállalkozásban összegyűlt valamennyi pénzt az állam megadóztatja. Nekem borzalmasan tetszett Horn Gyula miniszterelnök úrnak a kormányexpozéja - amikor a hatalmat átvette ez a kormány , ahol elmondta, hogy ő olyan vállalkozókat akar Magyarországon, mint a németek, akik a gyárukat , a családjukat, az utcájukat, a házukat, a városukat s a többi... Igen ám, csak a helyzet a következő: azok az emberek, azok a német vállalkozók - akik szerintem is példaképek, mert szorgalmas, becsületes emberek - először is leírják az adójukból az össze s erre fordított költséget, és csak azok után adóznak, amiket a fogyasztásra kivesznek. Kérem, azt hiszem, ha valahol indokolt ez, Magyarországon különösen indokolt, és úgy gondolom, hogy az egész adófilozófiánkat át kéne programozni; és amíg a vállalkozói réteg nem lesz partnere Magyarországon a kormánynak ebben a dologban, addig a kormány sikerre nem számíthat. Be lehet írni a költségvetésbe nyugodtan, hogy mennyit akarunk különböző adókból bevenni - azt az adót, tisztelt hölgyeim és uraim, nem fogják bev enni; úgy gondolom, hogy ezt jól látom.
