Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2436 A másik ilyen örömteli dolog - bár ennek költség vetési kihatása nincsen, de szimbolikus jelentősége annál nagyobb , hogy ez az első olyan költségvetés, amelyben megjelenik önálló ágként, önálló fejezetként a bíróságok költségvetése. Üröm az örömben az, hogy abban a pillanatban, hogy ez önállóan megjele nt, rögtön a végére is került; remélhetőleg a jövő évben már megfelelő alkotmányos - a hatalmi ágak világos elválasztásával kapcsolatos - helyére fog kerülni ez a javaslat. De mindenképpen azt gondolom, hogy a bíróságok és a bírói hatalmi ágak elismerése, az efelé tett egyik jelentős lépés, hogy ez a formai elem a költségvetésen belül megjelent. Tartalmi értelemben azonban sajnos a bíróságokra fordított költségvetés, annak az alapszámai lényegében nem változtak, ami a működési feltételek további romlását je lenti. A bíróságoknál nagyon gyakran szó esik arról, hogy a bíróknak nem megfelelő a jövedelmük - ez mindenképpen problémát jelent, és ezt én osztom, erről magam is szeretnék beszélni , de ugyanakkor fontosabbnak és még súlyosabbnak tartom azt a gondot, h ogy a dologi kiadások tétele az, ami már évek óta lényegében egyáltalán nem változik Ha jól emlékszem, akkor már a harmadik éve nem történt változás, ami tulajdonképpen nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy ellehetetlenül ezeknek a bíróságoknak a működése, és ol yan technikákat kell alkalmazniuk - egyáltalán a működésük fenntartásához, hogy ki tudják nyitni reggel a bíróság épületét , ami egészen rossz helyzetet eredményez. Ez semmiképpen sem járul hozzá a bíróság tekintélyének a növeléséhez. A FideszMagyar Polg ári Párt ebben a kérdésben módosító indítványt készített el, amelyet a holnapi napon be fogunk nyújtani. A dologi kiadások növelését 10 százalékkal tervezzük megnövelni, ami a költségvetés számára ebben a nehéz időszakban nem jelent különösebben nagy többl etterhet; ugyanakkor legalábbis abból a stagnáló állapotból, amely az elmúlt időszakban történt - illetőleg nyilvánvalóan romló állapotból , kikerülhetnek a bíróságok. A másik ilyen tétel egy alkotmányossági problémával is összefügg, amelyről Isépy Tamás a pénteki ülésen részletesen beszélt, hogy az Országos Bírói Tanács nem fogadta el a kormány költségvetési javaslatát, elsősorban a bírói pótlék 35 százalékos növelésének hiánya miatt. Ez komoly probléma, nemcsak részletes vitát lehet erről folytatni - hog y igazából ez milyen módon ütközik a jogszabályokkal, a pénzügyminiszter is kötelese ezt igazából figyelembe venni, erről vita folyik, az alkotmányügyi bizottságban is jelentős vita folyt erről , hanem vitát lehet folytatni egyáltalán magáról az általáno s kérdésről. A bíróság önálló hatalmi ágként való megjelenése, a bíróság tekintélyének a többi hatalmi ággal való egyenrangú kezelése szempontjából mindenképpen fontos és szerencsés lett volna, hogyha lényegében a költségvetés szempontjából meglehetősen ki s összegeken nem bontakozik ki ilyen éles vita, és nem úgy kell hogy bekerüljön a költségvetés tervezetébe a bíróságokról szóló, immár különálló fejezet, hogy azt az Országos Bírói Tanács nem tudja elfogadni. Ez azért is szerencsés lett volna, hiszen a bír óknak, hogy úgy mondjam, az érdekérvényesítési képessége meglehetősen minimális. Ők csak érzékelik helyzetük romlását. Egy normál államban ezeknek az érdekképviselete föl sem merül, hiszen az állam mint saját tisztségviselőit és az állam fontos funkcióját betöltő önálló hatalmi ág tagjait megbecsüli őket. Csak szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt hetekben nagyon éles vita bontakozott ki arról, hogy a képviselők fizetését hozzáigazítsáke a bírák fizetéséhez. Ez már ö nmagában is jelzi, hogy a bírák megbecsülése és anyagi értelemben vett megbecsülése is egészen más jellegű. Magyarországon az Országgyűlés, illetőleg a kormány közjogi helyzete - és ilyen értelemben költségvetési helyzete is - ebből a szempontból tisztázot t. Miután ma már nem meglepő Magyarországon az, hogy rendőrök, tűzoltók mennek ki az utcára, nagyon szeretném, ha nem jutnánk el oda, hogy a bírói kar folyamodjon akár a demonstrációnak ilyen eszközeihez - ez meglehetősen súlyos bizonyítványt állítana ki a magyar jogállamiság működéséről. Márpedig, hogyha a helyzet így marad és a dologi költségek nem változnak, a bírák anyagi megbecsülése nem változik abban az ütemben, ami megfelelően biztosítaná azt a függetlenséget, amely számukra szükséges, abban az eset ben igazából akár még ez is bekövetkezhet.
