Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2427 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Me gadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy az éves költségvetés elfogadása a törvényalkotás mellett egyik legfelelősség teljesebb, az ország jövő évi tevékenységére és fejlődésére meghatározó erővel bíró döntés. A költségvetés jelentőségét aligha lehet túlértékelni a fegyveres erők, a Magyar Honvédség és a határőrség tekintetében, hiszen ez biztosítja számukra működőképessé güknek, az Országgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtásának feltételeit. Hazánkban a fegyveres erők polgári demokratikus ellenőrzésének, az úgynevezett civil kontrollnak az intézményrendszere kiépített, alkotmányunk részletesen garantálja ezt, és ahogy az egyik újságíró, cikkíró jelezte, e civil kontroll zászlóshajója az Országgyűlés, amely megszabja a fegyveres erők feladatát, struktúráját, részletes működésének szabályait, ezen kívül biztosítja működéséhez a feltételeket. A fegyveres erők jövő é vi működésének biztosítására a költségvetés összességében közel 94 milliárd forintot szán, amiből a honvédelmi tárca kiadásaira 78,9, a Belügyminisztériumhoz tartozó határőrség számára 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen összegek nominálértékben a jelen évi pótköltségvetés előirányzataihoz képest 4 százalékkal, illetve a határőrség tekintetében 11 százalékkal magasabbak. Reálértéke viszont, különösen a honvédség tekintetében, az évek óta tapasztalható csökkenő trend további folytatását jelenti. E t ényszámokkal kapcsolatosan meg kell állapítani, hogy ez a trend egyfelől az ország jelenlegi gazdasági helyzetében hosszú egyeztetési folyamat alapján a fegyveres erők számára "reálisan csak ennyi biztosítható" kategóriába esik. Másfelől a fegyveres erők j elenlegi helyzete, különösen a honvédségé, a reájuk háruló feladatok magas színvonalú végrehajtása és a haditechnika óhatatlan cseréjének beindítása - a személyi állomány egy része létminimum alatti életszínvonalának orvoslásáról nem is beszélve - ennél tö bbet igényelne. A fegyveres erőket irányító, vezető szervekre, de a fegyveres erők egész állományára az a feladat hárul, hogy a rendelkezésre bocsátott szerény erőforrásokkal a lehető legcélszerűbben, ésszerű takarékossággal és maximális öntevékenységgel o kosan gazdálkodjon. (16.30) Különösen nehéz feladat hárul a Honvédelmi Minisztériumra és a honvédségre, mivel a 78,9 milliárdos kiadáshoz a költségvetési támogatás mellett 10 milliárd forintot saját bevételi forrásból kell előteremtenie. A fegyveres erők k öltségvetésével összefüggésben két jelentős tényre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a határőrség évek óta tartó átalakításának első része ez év végén befejezést nyer. 1996tól hivatásos határőrök látják el a teljes államhatár őrizetét. A Magy ar Honvédségnél az Országgyűlés határozata alapján, amit júniusban hoztunk, 1996tól beindul az átalakítás közép- és hosszú távon. Ennek a folyamatnak egyik célja a költségvetés lehetőségeihez történő igazodás, a honvédség működőképességének fenntartása az adott költségvetési keretek között. Már 1995ben olyan kritikus helyzet alakult ki a honvédségnél, hogy az átalakítás egyes feladatainak az ez évre történő előrehozatala - ez a létszámcsökkentés - halaszthatatlanná vált. Most, a jövő évi költségvetés megí télésekor ezen intézkedések, még ha oly fájó következményekkel jártak, főleg a közalkalmazotti állomány tekintetében, teljes mértékben igazolódtak. A jövő évi költségvetés nem tesz lehetővé jelentősebb technikai korszerűsítést, ezt a következő években egy kedvezőbb gazdasági helyzet reményében lehet majd beindítani. Amire viszont feltétlenül szükség van, az nagyon célirányos, prioritásokat figyelembe vevő technikai felújítás,
