Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
2419 Sajnos az időm letelt, ezért nem folytathatom tovább. Köszönöm szépen a figyelmüket. Lenne még mondanivalóm ezekről a középrétegek ről, ezeknek a tönkremeneteléről. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Takács Péter felszólalását. Soron következik Miklós László, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Kávássy Sándor, a Függet len Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Miklós László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetési vitában a kormánypártok vezető gazdaságpolitikusai hozzászólá sukban megerősítették a kormányzati törekvéseket, részletesen szóltak a makrogazdasági összefüggésekről, támogatásukról biztosították a főbb eszközök alkalmazását, a csúszóárfolyampolitikát, a vámpótlékot, a költségvetési hiány csökkentését. Világosan rám utattak arra, hogy ezek eredményt hoztak, mert megtört a fizetési mérleg hiányának növekedése, a tavalyi, közel négymilliárd helyett az idén lényegesen hárommilliárd alatt fog maradni a fizetésimérleghiány. Kisebb az államháztartás hiánya a GDPhez viszon yítva, mint korábban volt. Így az kedvező exportdinamikával és mérséklődő ütemű importtal jár együtt. Az is világossá vált a vitát figyelemmel kísérőknek, hogy a kormánypártok is növekedést akartak és akarnak, szemben az ezzel kapcsolatos ellenzéki kijelen tésekkel és állításokkal. Mert nyilvánvaló, hogy csak bővülő termeléssel, szolgáltatással és nagyobb jövedelem mellett van esély arra, hogy oldani lehessen azt a hatalmas feszültséget, amely a magyar gazdaságban és társadalomban felhalmozódott. Annál is in kább, mert mint erre Tardos Márton képviselőtársunk rámutatott, a jelenlegi válság nemcsak hosszabb, hanem mélyebb is, mint az 192933 közötti nagy gazdasági világválság. S egyedi abban az értelemben is, hogy a központi tervutasításos rendszerről a piacgaz daságba való átmenetre nincs példa. Nincs tehát recept, követhető minta. Egyedi megoldásokat kell találni arra, hogy mielőbb a fenntartható növekedési pályára álljon a magyar gazdaság, és az ne kizárólag külső forrásokból finanszírozott legyen, növelve ezz el az amúgyis magas államadósságot, külföldi eladósodottságunkat, hanem belső forrásokat is mozgósítani kell hozzá. Sürgős ez azért is, mert az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét nem szabad lenne elszalasztani, mert csak ez biztosíthatja a világg azdaság fő áramához való csatlakozásunkat és a jóléti állam megteremtését. De sürgős azért is, mert a társadalom egyre nehezebben viseli a megpróbáltatásokat és félő, hogy kölcsönös meg nem értés jön létre. Nehezen érti meg a társadalom azt, hogy a végső f elhasználáson belül a felhalmozásra, a beruházásra fordított források arányát növelni kell, mert enélkül nincs növekedés. Mi több, még az egyébként rendelkezésre álló külföldi forrásokat sem tudjuk felhasználni. Amikor tehát a kormány a nehézségekről szólt és az előző kormány által vitt gazdaságpolitika tarthatatlanságáról beszélt, akkor szembesíteni akarta az állampolgárokat a helyzettel, és nem katasztrófapolitikát folytatott. Az lett volna katasztrófapolitika, ha nem változtat azon a gazdaságpolitikai vo nalvezetésen, amely az előző két évben kialakult. E politika következményei ismertek, akár a külföldi eladósodás növekedése tekintetében, akár az államadósság tekintetében, amelynek kamatterhei most oly nyomasztóan ülnek a költségvetésen. De hát megörökölt e mindazt, amit itt most Takács képviselőtársunk is szóba hozott, az alacsony energiaárakat és sok minden mást, amely folyamatában sokkal könnyebben kezelhető lett volna. Amikor az idén várható növekedésről beszélünk, ez nem a kormány szándéka ellenére, ha nem éppen annak következményeként jött létre, mert a gazdaságstabilizációs csomaggal esélyt teremtett
