Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
2386 Tehát úgy gondolom, hogy nem kellene hozzászoknia a közvéleménynek olyan dolgokhoz, mint hogy ebben az országban a parlament nyilvánossága előtt hazaárulónak lehet nevezni egy kormányt, majd néhány percre rá személyes megtámad tatás címén lehet szót kérni, mert az illetőt valaki képmutatónak nevezte. Kénytelen hozzászokni a közvélemény ahhoz, hogy a parlament alelnöke szélsőjobboldali tüntetésen vesz részt, majd néhány nap múlva felelősségre vonja a belügyminisztert, amiért nem lép föl a szélsőjobboldali szervezetek ellen. Kénytelen hozzászokni ahhoz, hogy a magát nemzeti és keresztény eszmék letéteményesének valló párt nagygyűlésén dörgő tapsvihar közepette lehet az idegenek kiseprűzését követelni az országból, a krisztusi feleb aráti szeretet és a Szent Istváni befogadó állameszme nagyobb dicsőségére. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Kénytelen hozzászokni ahhoz, hogy a köztársaság köztiszteletben álló elnökét ügynöki tevékenységgel vádolják olyanok, akiknek ügynökmúltja közis mert. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Nem kellene hozzászoknia a közvéleménynek ahhoz, hogy köztisztviselők és politikusok következmény nélkül szerezhetnek a közpénzekből jelentős összegeket, és ezért szeretném nem írásban, hanem a tisztelt Ház nyilván ossága előtt elmondani, hogy mire derített fényt a vizsgálat. Elnézést kérek, a sok "nem" egy kicsit monotonná fogja tenni a válaszaimat. Nem igaz, hogy Török András helyettes államtitkár úr október elején a Magyar Könyv Alapítványt a Nemzeti Kulturális Al apba hívta értekezletre. Nem igaz, hogy itt megdöbbentő adatok merültek fel, mert hiszen nem volt ilyen értekezlet. Így ezeket a helyettes államtitkár úr nem is erősíthette meg. Nem igaz, hogy Dornbach képviselő úr a Nemzeti Kulturális Alap naprakész számí tógépes nyilvántartása szerint bármikor pályázott volna az alaphoz, így nem is kaphatott onnan támogatást. Sem egy forintot, sem tízmilliót. A minisztérium nagy visszhangot kiváltó sikeres könyvterjesztési pályázatán 125 cég indult. A képviselő úr által em lített cég, a Jeles és Társa azonban nem - így semmilyen támogatást nem kapott és nem kaphatott; nem szerepel a 69 nyertes pályázó között. A Jeles és Társa cég tehát nem kapott sem egy forintot, sem messze többet, mint az összes többi együttvéve - ahogyan képviselő úr fogalmazott. A helyettes államtitkár úr az elbírálásban egyáltalán nem vett részt. Részt vett azonban tekintélyes, nem pályázó könyves szakemberek mellett a legnagyobb tekintélyű könyvszakmai civil szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterje sztők Egyesülete. Mindkét ügyben bármely irat megtekinthető a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Tisztelt Ház! A képviselő úr pontosan tudja, hogy a közhivatalokat törvény kötelezi arra, hogy a képviselők kérésükre bármilyen iratba betekintést nyer jenek. Ha a képviselő úr akarta volna, elkerülhette volna, hogy becsületes embereket az ország nyilvánossága előtt nyilvánvalóan hazug rágalmakkal illessen - nem óhajtotta elkerülni. Annál inkább megtehette volna, merthogy a Nemzeti Kulturális Alap iratai nyilvánosak, abba nemcsak a képviselők, bárki betekinthet. A képviselő úr, ha a kérdése címében konkrétumokat említett volna, lehetővé tette volna, hogy ezeket a rágalmakat a miniszter úr öt perc múlva és ne most én, öt nap múlva tudjam megcáfolni. Nem tet te. Nagyon sajnálatos, hogy a képviselő úr, akiről mint tudjuk, miniszterelnökségre pályázik, már csak ilyen módon tud gondoskodni arról, hogy nyilvánvalóan hamis rágalmai legalább néhány napig állva maradhassanak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Tiszt elt Ház! Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy megítélésem szerint - de ezt természetesen a tisztelt Ház dolga eldönteni - Torgyán képviselő úrnak ez a kérdése - mint általában egész közszereplése - a képviselői munkával, a tisztelt Házzal, a Házszabálly al való összeegyeztethetetlenség tényét meríti ki.
