Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2380 Egyetértek képviselőtársammal abban, hogy természetesen ez az elmozdulás messze nem az, amit egyébként a sza kemberek, és gondolom, a kormány tagjai is, szükségesnek tartanának. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Képviselő urat megkérdezem, hogy eltekinte hozzászólásától. Valóban már nagyo n rövid idő állna rendelkezésére. (Varga Lajos: A hétfői napra tettük át.) Köszönöm. Horn Gábor képviselő úrnak adom meg a szót, SZDSZ. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam a költségvetés közoktatásról szóló részéhez szeretnék néhá ny gondolatot hozzátenni. Hadd kezdjem azzal, hogy a '94ben lefolytatott költségvetési vitával ellentétben számomra ennek a költségvetési törvénytervezetnek a közoktatásról szóló része megnyugtató elmozdulást jelent. Azt gondolom, olyan irányok kerültek e lőtérbe ebben a törvénytervezetben a kormány múlt vasárnapi döntésének megfelelően, amelyek azok az irányok, amit mi hosszú évek óta mondunk, hogy meg kell lépni, amelyek olyan lehetőségeket teremtenek az önkormányzati környezetben, amelyek lehetővé teszik egy kicsit modernebb, korszerűbb iskolarendszer létrejöttét az elkövetkező néhány évben. Ezt a vitát hallgatva itt, akár Deutsch Tamás, akár Dobos Krisztina hozzászólását is végiggondolva azt gondolom, részben ellenzéki képviselőtársaimnak persze igaza va n abban, hogy amikor a kormányzat a költségvetésben nem emeli meg az önkormányzatokhoz jutó pénzeket, és tudomásom szerint egyébként ezzel sem az SZDSZfrakció nem ért teljes mértékben egyet, sem az MSZP frakciója, ebben talán bizonyos elmozdulásokra még l ehetőség lesz a költségvetési vitában, akkor egyrészt kétségtelen tény az, hogy nem hozza túl jó helyzetbe az önkormányzatokat. Sőt talán el is lehetetleníti. (12.10) Másrészt azonban azt is látni kell, hogy ez a költségvetéstervezet nagyvonalúan bánik a közoktatással. Választ ad néhány olyan feszítő problémára a közoktatás rendszerén belül, amelyekre már hosszú évek óta meg kellett volna adni a válaszokat. Hadd soroljam fel ezeket a problémákat: Évek ó ta lehetetlen helyzetben van az óvoda ügye Magyarországon. Miközben három éve változatlanul 27 500 forint az egy gyerekre jutó állami támogatás az óvodák felé az önkormányzatokon keresztül, addig a tényleges költségek 100 ezer forint felett vannak átlagosa n ma Magyarországon. Ez elviselhetetlen teher az önkormányzatok számára. Joggal merült fel a kérdés, ha ez így marad, mi lesz az óvodákkal egy olyan időszakban, amikor - ha valamikor, akkor most biztos - szükség van egy olyan óvodai hálózatra, ami az egyéb ként nagyon rossz pozícióban lévő társadalom jó része számára lehetőséget teremt akár arra, hogy gyerekek naponta háromszor egyenek, melegben legyenek, és normális körülmények között, szakértő óvónők, óvóbácsik - mert néhol ilyenek is vannak - nevelési kör ülményei között élhessenek. A magam részéről döntő jelentőségűnek és alapvetően jó irányúnak tartom azt, hogy ez a költségvetés számol ezzel az alapvető problémával, és több mint 100 százalékkal megemeli az állami támogatás mértékét az óvodai részre. Ugyan így alapvető probléma, hosszú évek óta vitatkozunk róla, hogy mi lesz a kistelepülések kis iskoláival. Az SZDSZt gyakran vádolták azzal, hogy meg akarjuk szüntetni ezeket a kis iskolákat. Én már sokszor elmondtam - itt is elmondtam már , hogy szó sincs e rről. Ez a költségvetési tervezet erre a problémára először választ ad akkor, amikor azt mondja, hogy a kistelepülésen egy gyerek tényleges iskoláztatása önmagában drágább, azért, mert a kis iskola egy drágább üzem, hiszen 4050 diák számára fenntartani eg y intézményt az szükségképpen, a legjobb gazdálkodást feltételezve is többe kerül, mint 2300 vagy 5600 fős iskolákat feltételezve. Tehát amikor azt mondja ez a költségvetés, hogy a 3000 főnél kisebb településeken jelentős mértékben magasabb normatívákat kell megállapítani, akkor, ha nem is oldja meg ezt a problémát, de mégiscsak abba az irányba mozdul el,
