Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László):
2327 marad a teljes információ. T ehát önmagában véve ez nem egy garanciális szabály, ha a bizottság elnöke erről nem is értesülhet, hisz a bizottság alelnöke úgy dönt, hogy nem tájékoztatja erről a bizottság elnökét. Éppen ezért mi azt tartanánk fontosnak, hogy a bizottságot magát értesít sék. Ha már csinálunk egy ilyen szűk körű, ilyen rendkívüli módon átszűrt bizottságot, amelyet minden módon felülvizsgálunk, hogy oda olyan emberek nem kerülhetnek be, akik nemzetbiztonsági szempontból veszélyes elemek lehetnének, akik egyébként is felügye lik a nemzetbiztonsági érdekeket, a titkosszolgálatokat, akkor a bizottság legyen tájékoztatva egy ilyen kérdésről. De ha ez valamilyen szempontból semmiképpen sem fogadható el, akkor is, ha az az elv marad, hogy minden bizottságban egy kormánypárti és egy ellenzéki elnök és alelnök van, akkor is minimumként azt el kellene hogy fogadjuk, hogy a titkosszolgálat az ilyenről az elnököt és az alelnököt - vagy alelnököket - értesíti, és ezzel legalább egy minimális garancia beépül. Én ezt nemcsak a képviselőkre terjeszteném ki, hanem minimum az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országos, legfelső szintű vezetőire, hisz lehetnek - az előző parlamentben is voltak - olyan magas szintű, komoly befolyással rendelkező politikai vezetők - például pártok al elnökei vagy ügyvezető alelnökei, most is lehetnek ilyenek , akik nem képviselők, ugyanakkor az ő tevékenységüknek a vizsgálata ugyanolyan fontos lehet a párt számára, mintha - mondjuk - egy utolsó padsoros képviselőnek a vizsgálatába folynak bele. A törv ényjavaslat 16. §ában egy új kiegészítő (2) bekezdésre teszünk javaslatot, abból a szempontból, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak érthető az az igényük, hogy információikat és módszereiket védjék. Ez természetes. Ugyanakkor ha a 16. § az eredeti előt erjesztés szerinti formában kerül elfogadásra, a bizottság összes ellenőrzési jogosítványa értelmetlenné válhat, mert e rendelkezésre hivatkozva, bármilyen kérdésre meg lehet tagadni a választ. Tehát ha nem tesszük egyértelművé, hogy a törvényhozó és a vég rehajtó hatalom összeütközése esetén a törvényhozó hatalomé az utolsó szó, akkor a legnyilvánvalóbb visszaélés esetén sem marad a bizottság kezében semmilyen eszköz. Ezért szó szerint azt a megoldást javasoljuk, hogy a bizottság jelen lévő tagjai kétharmad ának egyetértésével kötelezheti a minisztert, illetve a főigazgatót az itt szereplő bekezdés szerinti információk kiszolgáltatására. Tudom, hogy ez majd vitára fog okot adni, de abban az esetben, ha a bizottság kezében nincsenek hatékony eszközök, akkor ne mzetbiztonsági érdekre hivatkozva bármikor megtagadhatja a főigazgató vagy a miniszter az ellenőrzést gyakorló bizottságnak a felügyeletét. A következő módosító indítványt már hárman jegyezzük: Kövér László képviselőtársam is aláírta ezt a módosító indítvá nyt, amely azt célozza, hogy pártba, illetve társadalmi szervezetbe a titkosszolgálatok a munkatársaikat szolgálati érdekből, a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével beléptethetik, és abban azok tisztséget vállalhatnak. Ez a módosító indítvány azt a célt sz olgálná, hogy ha az alkotmányos rend megdöntésére irányuló pártok szerveződnek az országban, akkor a titkosszolgálatnak és a magyar alkotmányos rendszernek elemi érdeke lehet az, hogy ezekbe a szervezetekbe a titkosszolgálat beépülhessen, és információkat gyűjthessen az alkotmányellenes tevékenységről. Természetesen ebben, mint mindenben, rejlenek veszélyek, de mivel javaslatunk szerint ez bírói ellenőrzésre tartozó eljárás lenne, tehát a bírói ellenőrzés vagy kontroll érvényesülhetne, így tehát meglenne a garanciális jellege annak, hogy nem használhatnák fel a titkosszolgálatok ezeket az eszközöket egyébként törvényes és jogszerűen működő pártoknak a befolyásolására. ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő úr, ne haragudjon, hogy félbeszakítom, de az az érzés em, hogy a módosító javaslatoknak az ilyen mélységű ismertetése inkább egy részletes vita kereteibe illik bele, megelőlegezve azt, hogy tudom, olykor nehéz az egyes részek tekintetében elhatárolni azt, hogy az azokkal kapcsolatos érvrendszer az általános v itába illeszkedike vagy sem. Most visszaadom a szót,
