Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
2296 ellen, akkor elmondta, hogy igen, tulajdonképpen adókedvezményeket kellene adni a gyermekek után - rácsodálkoztunk, hogy akkor miért kellett azt megszüntetni , vagy pedig adó alá kellene vonni a családi pótlékot, s az adórendszeren keresztül elvégezni a differenciálás t. Ilyen ötletei voltak a szociális bizottság ülésén, ahol mi el is mondtuk, hogy szépek ezek az ötletek, de azért jó lenne ezekből már látni valamit. Most elénk került az adótörvénytervezet. Már hetek óta érdeklődve vá rtam, vajon mikor hangzik el egyetlen szó arról, számíte ebben az országban, hogy abból a jövedelemből hány ember él, hány embert tartanak el. Az előzetes vitákban sehol sem hangzott el erről egyetlen szó sem, az Érdekegyeztető Tanácsban sem hallottam a v itatkozó felektől - legalábbis amit a tömegtájékoztatás nyilvánosságra hozott , hogy valaki is felvetette volna, hogy a személyi jövedelemadó egy nagyon szép dolog, de azért mégiscsak tanácsos lenne - hasonlóan az európai normákhoz - megvizsgálni azt, hog y abból a személyi jövedelemből hány ember él. Ebben a jövedelemadótörvényben ez megint nem található meg. Megint csak az történik, hogy - mintha mindenki csak önmagát kényszerülne eltartani , azt mondjuk, hogy havi 80 ezer forint bruttó jövedelemig lehe t adójóváírást csinálni, de ha 80 100 vagy 81 000 forint az illető havi bruttó jövedelme - ami azt jelenti, hogy 960 ezer forint fölött van néhány ezerrel , akkor 30 ezer forinttal fog megnőni egy évben az illető adóterhe. Ez még akkor is érdekes megoldás , ha az illető saját magát tartja el. Mindenesetre erős lesz az érdekeltsége abban, hogy a bruttó jövedelme lehetőség szerint legalább 50 fillérrel 80 ezer forint alatt legyen havonta, hiszen akkor megspórolja a 30 ezret. A munkaadók számára pedig óriási d ilemma lesz majd az, hogy adjone a munkavállalójának 3000 forintos fizetésemelést vagy ne adjon, és a munkavállaló könyörögni fog azért, hogy ne adjon háromezerrel többet, mert akkor 30 ezer forinttal többet adózik. Tehát azonnal el is vesztette. Ez az eg yik óriási probléma ezzel a megoldással. Ugyanezt más vonatkozásban több alkalommal elmondtuk már, nem értem, hogy miért ezeket a megoldásokat választja a kormány. De mi történik akkor, ha valaki nem tartozik a nagyon alacsony keresetű rétegek közé, ámde - mondjuk - két gyermeket tart el egyedül ebből a fizetésből. Ha 80 100 forint bruttó fizetésből hárman élnek, akkor már egész másként vetődik fel a kérdés. Néhány létminimumadatot mondanék önöknek. Létminimumszámítások ugyan azóta sincsenek; azt már korá bban is kifogásoltam, hogy érdekes módon négy éven keresztül hetenként, de legalább havonta olvastuk hatalmas feliratokkal, szalagcímekkel az újságokban, hogy mennyi az éppen most aktuális létminimum, s itt a parlamentben az akkor ellenzéki képviselőtársai nk számtalanszor vetették a szemünkre, hogy különféle ellátások esetén miért nem a létminimumot vesszük figyelembe, és miért holmi nyugdíjminimumokban gondolkodunk. Ezek után december óta nincs létminimumszámítás Magyarországon. Néhány alapítvány alapítvá nyi pénzekből végez ilyet. Érdekes módon ugyanazok a képviselők korábban azt emlegették fel nekünk, hogy a létminimummal kell számolni, és akkor mi elmondtuk, hogy igen, Magyarországon a létminimumszámítás nem a nyomorszint, nem a megélhetési minimum, han em egy társadalmi minimum. (15.40) Most hallhatjuk, hogy igen, tulajdonképpen a létminimumszámítás az egy társadalmi minimum - mondják a mostani kormánypárti képviselők , de különben sincs rá szükség, mert há t minek az. Mert hogy nincs létminimumszámítás. A tavaly decemberi adatokból az inflációval felszorozva igyekeztem valamit kiszámolni, ami tudom, hogy nem tökéletes, hiszen egész más a termelői és fogyasztói áremelkedés, hogy külön kellene vizsgálni, hogy tudomásom szerint a fogyasztói magasabb, mint a termelői, ebből következik, hogy az átlag az alacsonyabb... Nos, tehát ezzel az alacsonyabb átlagértékkel számolva néztem meg, hogyan alakult tavasz óta a különféle családok létminimuma, s körülbelül és köze lítőleg az inflációs számítások szerint hogy fog kinézni ez egy év múlva.
