Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
2294 napon a munkaügyi államtitkár úr bejelentette, hogy megváltozik az adótábla. Ezt a bejelentést tette meg - nem tudják a képviselők, hogy milyen irányban változik meg. Ez a parlament nem kapott semmiféle hivatalos tájékoztatást arról, hogy milyen változási szándékokat akar kinyilvánítani a kormány. Nem ismerjük az adótáblát - ezt kell hogy mondjam. Ennek alapján nehéz azt mondani, hogy egy korrekt rendszert épít ki ez a kormány - ahogy Gaál Gyula mondta , mert nem ismerjük ezt a korrekt rendszert, mert egy korrekt rendszer része kell hogy legyen az adó tábla, amiről nem tudjuk, hogy hogyan áll össze. Azt gondolom, azt az eljárást be kellett volna tartani, hogy tájékoztatják a magyar parlamentet arról, hogy hogyan változik meg a személyi jövedelemadó táblázata. A másik, amit rögzíteni kell: arra a kérdésr e, miért is személyi jövedelemadóról tárgyal a parlament és miért nem másfajta személyi jövedelemadóról, ennek kapcsán egy kormánypárti képviselő által is elmondott állítás adhat valamilyenfajta igazolást. Ez pedig úgy szól, hogy a személyi jövedelemadót k ívánják fölhasználni a reálbérek csökkentésére. Erről is lehet néhány szót váltanunk, érdemes rögzíteni itt és most, hogy a kormány az szja táblázatával, törvénnyel a reálbéreket akarja csökkenteni - pont. Ezt kívánják elérni. Nos, ezt a néhány általános jellegű dolgot kívántam rögzíteni itt és most a parlamentben, és szeretnék néhány szót szólni a személyi jövedelemadó törvényjavaslatban szereplő kedvezmények közül néhány dologról. Alapvetően, nagy részben a lakással, lakásépítéssel összefüggő konstrukció k állnak figyelmem középpontjában. Módosító indítványt kívánunk benyújtani abban az ügyben, hogy a magánszemélyek személyi jövedelemadója összevont adóalapját csökkentő befizetéséből néhány tételt szeretnénk megnövelni, a leírhatóság mértékét szeretnénk nö velni. Az egyik ilyen, ami a 37. §ban szerepel, ahol a lakáscélú megtakarításokról szóló pénzügyminisztériumi rendelet kapcsán beszél arról a törvénytervezet, hogy egy adóévben legfeljebb évi 60 ezer forintot, a megtakarítás 20 százalékát lehet levonni az adóból. Ez a mai számítások szerint évi 12 ezer forint. Azt gondolom, hogy ezt az immár két éve nem változó összeghatárt érdemes volna megnövelni, mégpedig talán azzal a megfogalmazással élnék, hogy legfeljebb 100 ezer forint erejéig, a megtakarítás 30 sz ázalékában is. Azért érdemes növelni e kedvezmény pénzügyi határát és a 30 százalékos adólevonást lehetővé tenni, mert a lakáscélú megtakarítások esetében ösztönözni lehet az előtakarékosságot. Ennek az előtakarékosságnak lehetőségével több bevételhez jut az érdekelt pénzintézet. Ez az előtakarékossági kedvezmény lehetőséget teremt egy későbbi, nagyobb összegű lakáscélú hitel felvételéhez azon fiatalok számára, akik úgy jutnának első lakáshoz, hogy ilyen hitelt igénybe vesznek. A második módosítás a 38. §t érintené, ahol szintén a lakáscélú kifizetésekről van szó. Itt az szerepel: abban az esetben, ha valaki adós egy hitelt vezető pénzintézetnek, akkor az oda befizetett pénznek hány százalékát lehet leírni az adóból. Az eredeti előterjesztés ezt évi 35 ezer forintra állapítja meg. Az én javaslatom pedig megnövelné egyrészt a maximált összeg visszatéríthetőségének körét, másrészt pedig a százalékot. (15.30) Itt is 30 százalékot javasolnék, együttvéve pedig 54 ezer forintot. Ennek az az indoka, hogy a lakáscél ú hitelek havi törlesztésének nagyobb arányú adót csökkentő tétele elősegítheti, hogy a hiteleket mielőbb visszafizessék, hiszen a visszafizetett adót a hitelek további törlesztésére lehetne fordítani, így csökkentve a hitel időtartamát és nagyságát. Ma má r nem ritka az, hogy fiatalok 101520 ezer forintot fizetnek havonta ilyen hitelek törlesztésére, ezért azt gondolom, számukra így előnyt jelenthetne ez a módosítás. Úgy gondolom, azért lenne méltányolandó ezt a dolgot figyelembe venni, mert például a 42. §ban - ahol a biztosítások kedvezményéről szól a törvényjavaslat - szerepel a biztosítóknak befizetett összeg leírhatóságának a tétele, mégpedig 50 ezer forinttal. Azt hiszem, nem titok, és mindenki tudja azt, hogy vannak olyan életbiztosítási szerződése k, amelyek tulajdonképpen kvázi lakáselőtakarékossági szerződések. Én azt gondolom, ha a kormányzat azt a szándékot tűzte ki célul, hogy egy ilyen kvázi lakáselőtakarékossági támogatást adóleírhatósággal is támogasson - és ennek a
