Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - PÓDA JENŐ (MDF):
2265 Tisztelt Ház! A fentiekből látható, hog y a költségvetés, ez a költségvetés egyenes folytatása a tavaszi márciusi Bokroscsomagnak. Annak a szociálpolitikai tévútnak, amin a kormány ez év márciusában elindult. Ezért ezt a költségvetést támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon. ) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Póda Jenő képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Őt Sasvári Szilárd képviselő úr követi. PÓDA JENŐ (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Az eddigiekben sokat beszéltünk a szorító szociális problémákról és a gazdaság feszítő kérdéseiről. Én most általános vita keretébe illően, de más terület problémáiról, a honvédelmi költségvetés kérdéseiről szeretnék szólni. Én úgy gondolom, hogy előáll t egy olyan helyzet a honvédelmi költségvetéssel kapcsolatban, amire az elmúlt években nem volt példa. Nem volt példa abban az értelemben, hogy ennyire alátámasztás nélküli, ennyire megalapozatlan költségvetést nem tárgyalt 1990 óta a Magyar Országgyűlés. Megalapozatlan azért, mert mind a kiadási, mind a bevételi oldala nem számol olyan tényezőkkel, amelyek nélkül komoly költségvetést egyáltalán tárgyalhatnánk. Nem számol, nem számolhat, hiszen az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint például a kiadási ol dallal kapcsolatban hiányzik a dologi kiadásokból az infláció beszámítása. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az energiahordozók, a ruházat, a lőszer és az élelmiszer, mindaz, ami a dologi kiadások körébe tartozik, idei áron, nagyon szerényen, de idei áro n lett beállítva a jövő évi költségvetésbe. Én úgy gondolom, hogy mindez tarthatatlan, s ezzel nemcsak a kormányt, nemcsak a parlamentet, hanem magát a Honvédelmi Minisztériumot és a végrehajtókat is lehetetlen helyzetbe hozza az, aki ezt a költségvetést e léjük teszi. Hiányzik ugyanakkor a szolgáltatásokból is az infláció beállítása. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Tanúi vagyunk egy olyan haderőátalakításnak, amelynek során az egyik fő elv az, hogy nyugodtan megszabad ulhat a Honvédelmi Minisztérium a közalkalmazottaktól, hiszen majd a piacon megvásárolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig az ő munkájuk jelentett. Nos, mindjárt itt az első ízben, az első alkalommal láthatjuk, hogy nem fogja tudni ezeket a szolgá ltatásokat megvásárolni a honvédelem a piacon, hiszen alig állít rá be pénzt, és azt is a jelenlegi infláció nélküli szinten próbálja beszámítani. Ugyanilyen megalapozatlan a bevételi oldal is. A tízmilliárdos előirányzatból 4,5 milliárdra az Állami Számve vőszék jelentése szerint ugyanúgy nincsen semmiféle számítás, egyszerű becslésről van szó. Egy másik tétel is tarthatatlan, nevezetesen az, amely a tőkejellegű bevételeket elég magas számon határozná meg, hiszen az új kincstár megjelenésével egy csomó olya n tőkejellegű bevételre nem lesz lehetősége a Honvédelmi Minisztériumnak, amelyre korábban volt. Valami kis osztalék talán bizonyos részvénytársaságaitól befolyik. Mindez azt jelenti, hogy január első hetében, második hetében, harmadik hetében folyamatosan lehetetlen állapotba kerül az, aki ezt végre akarja hajtani, hiszen egyetlenegy szám sem lesz igaz ebből a költségvetésből. Pontosabban egyetlenegy szám igaz lesz talán, az a közel 79 milliárd forintos sarokszám, amely hogy sok vagy kevés, én azt hiszem, különösebb vita ehhez nem férhet, hiszen ha megnézzük, hogy milyen reálértékcsökkenések következnek ebből az egyes területeken, akkor egyértelműen válaszolunk, hogy nagyon kevés. A csapatoknál 25 százalékos reálértékvesztésre számíthatunk, a titkosszolgál atok esetében 19, a tanintézeteknél 25, - ezek mind katonai részterületek - az egészségügyben 35, a humán kiadásoknál 25, a kormányzati feladatoknál 16, bér és
