Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2257 elől: tehát egyrészről a sokat tárgyalt személy i jövedelemadóhoz kapcsolódó javaslatot már a jövő évi személyi jövedelemadó törvényben érvényesíteni kellene, azzal kapcsolatban, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát közhasznú - és köztük kulturális - célokra fordíthassák az adózók közvetlenül. Az áfatörvényben a korszerű információhordozók - a CDk - kedvezményes adókulcsba kerülésével lehetne az információs eszközök terjedését jobban segíteni, aminek a kulturális szféra szempontjából is nagyon nagy jelentősége van. Végezetül pedig a jövő évi törv ények által remélhetőleg erősen ösztönzött beruházásokat is, beruházókat is arra kell a társasági adó által az eddigieknél jobban ösztönözni, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan műalkotásokat is, kulturális szolgáltatásokat is rendeljenek meg - az ehhez kapcs olódó adókedvezményt is erősíteni kellene. Tehát azt hiszem, hogy a jövő évi költségvetés és az adótörvények tartalmaznak olyan fontos elemeket már, amelyek komoly lépéseket jelentenek egy hatékony kultúrafinanszírozási rendszer kialakítása felé, de részbe n ezt még erősíteni kell módosító javaslatok elfogadásával, másrészről pedig a jövő évben legfőképpen a nonprofittörvény elfogadásával. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét. (Szórványos taps.) (12.30) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Gyi móthy Géza képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A központi költségvetés tervezetének a parlament elé beterjesztett változata 1604,6 milliárd forint bevételi és 1829,3 milliárd forint kiadási előirányzat egyenlegeként 224,7 milliárd forint hiányt irányoz elő a privatizációs bevételek nélkül. Az idén várhatóan realizálható bevételekhez képest a jövő évi terv 201,2 milliárdos növekedést - ez 14,3 százal ék - tartalmaz, a kiadások viszont csak 96,2 milliárddal, azaz 5,6 százalékkal nőnek, így a folyó költségvetés deficitje várhatóan 105 milliárddal lesz kevesebb. A központi költségvetés tervezett deficitje így a GDP 6 százalékáról 4 százalék alá csökkenne. A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy a költségvetést jövőre 553,5 milliárd kamatfizetési kötelezettség terheli. Az adósságszolgálathoz kapcsolódó kamatkiadások és egyéb költségek számításához a Pénzügyminisztérium jövőre 20,5 százalékos inflációs rátá t vett alapul. A költségvetési törvény tervezete a társaságiadóbevételek számításához jövőre 25 százalékos nyereségnövekedést jósol úgy, hogy az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági szinten meghaladja az 500 milliárd forintot. Véleményünk szerint azonba n e nyereség ilyen növekedése nagyon kérdéses. A kormány előirányzata szerint a közösségi fogyasztásnak 10 százalékos, az egyéni fogyasztásnak 4 százalékos csökkenése a belföldi kereslet olyan szűkítéséhez vezet, melyet a beruházások remélt 11 százalé kos növekedése és az export 78 százalékos bővülése csak nehezen ellensúlyozhat. Az átlagos vámtétel az idei 11 százalékról jövőre 9 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó törvényjavaslat szerint legalább 480 milliárd forint bevételt el kell érni - ez az összeg tudtommal 32 százalékos növekedést jelentene az idén várható személyi jövedelemadóbevételekhez képest. Azt hiszem, itt van a lényege költségvetésünknek. Ilyen optimista pénzügyminisztert vagy államtitkárt régen lehetett látni Magyarországon, ho gy plusz 32 százalékos személyi jövedelemadó lesz egyik évről a másikra! Ugyanis ahogy az Állami Számvevőszék elnöke, Hagelmayer István úr is elmondta, ezt csak hatalmas társadalmi feszültséggel lehet megoldani, illetve valószínűsíthető, hogy senki nem adj a olcsón - úgymond - magát ehhez a dologhoz, hogy még jobban csavarjanak rajta. Gyakorlatilag ez a bérből és fizetésből élő, átlagos és alacsonyabb jövedelmű rétegeknél tragédiához vezet, főleg akkor, amikor ma Magyarországon egy szűk kedvezményezett réteg van és egy lecsúszott, többmilliós középosztály. Ez valóban tragikus lehet.
