Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
2241 változásnak, hogy a kormány a korábbi árbevételhez kötött támogatási kulcsokat súlyra vetített fix összeggé változtatt a át. Az alapvető problémák az exporttámogatási rendszerrel kapcsolatban továbbra is fennállnak. Ezek közül a legnagyobb, hogy a támogatást a parlament mint agrártámogatást szavazza meg, de az összeg jelentéktelen része jut valóban a mezőgazdasági termelők höz. Jelenlegi formájában az exporttámogatás igazán nem is tekinthető agrártámogatásnak. De más baj is van a támogatással. Ha piaci veszteségek alapján adják, akkor hogyan lehet fenntartani a támogatást például a búza esetében 1995ben, amikor a világpiaci árak rövid idő alatt duplájukra emelkedtek? 1995ben, mivel a búza nagyon magas világpiaci ára mellett is folytatták a magyar búzakivitel támogatását, ezzel azt érték el, hogy az amúgy is elviselhetetlenül magas belföldi ár az exporttámogatás mértékével a világpiaci árszint fölé emelkedett. Az exporttámogatással kapcsolatban már többször kifejtettük, hogy az igazi áttörést az hozná, ha olyan módszert dolgoznánk ki, amely a piaci feltételek átalakulásától tenné függővé az exporttámogatás mértékét. Ha olyan támogatási formákat dolgoznának ki, hogy ez a támogatás valóban a mezőgazdasági termelést serkentené, az agrártermékek piacrajutását segítené elő, például exporttermeltetés, agrármarketingelemek működtetése, márkavédjegy, stb. Végezetül a mezőgazdasággal kapcsolatban meg kell említenem, hogy az 1996. évi költségvetési javaslat véleményezésekor nem hagyható szó nélkül az a tény, hogy 1994 és '96 között 30 százalékhoz közeli évi inflációs ráta mellett az agrár kutatóintézetek költségvetési támogatása a két é v alatt nominálisan csökkent. Államtitkár úr figyelmébe szeretném ajánlani még a mezőgazdasági felszólalásommal kapcsolatban, hogy ne feledkezzenek el a megalakult hegyközségekről, amelyek oly nehezen, mondhatnám: kínkeservesen alakultak meg. Bár az ez évi szőlőtermés sem kedvezett a bevétel növekedésének, kellene, hogy ezek kapjanak támogatási lehetőséget bizonyos formában, hogy - ha szűkösen is - a működésüket megkezdjék. Úgy gondolom, most, november 30áig alakulnak meg a hegyközségi tanácsok, december 3 1éig az országos tanács, a jövőt illetően pedig mindenféleképpen fontos, hogy a minőségi bort, márkát előállító termékek valamilyen formában védelmet élvezzenek ebben az országban. Nagy szükség van a hegyközségi szervezetekre. A másik téma, amihez röviden szeretnék szólni, a középszint, a területi kiegyenlítés és a regionalitás feladata. Amikor a pénzügyminiszter úr munkába lépett, első napján föltettem neki a kérdést: hogyan lehet az, hogy egy költségvetésben kötelezően előírjuk, hogy a helyi önkormányzat ok regionális feladatot ellátó intézményeiket a megyének leadják? Ő akkor ígéretet tett, hogy bizony, szükség lenne egy olyan átfogó törvényre, megállapodásra, amikor bizonyos feladatokat bizonyos önkormányzatokhoz, bizonyos térségekhez rendelünk, és ma ez nem megoldott. Nem hiszem, hogy a helyi önkormányzatoktól száz kilométerre a megyei központok jobban el tudják látni az iskola működtetését, feladatrendszerét. Többszáz éves gimnáziumok kerülnek megyei leadásra. Vajon mitől lesz a megyének több pénze? Mit ől fog jobb helyzetbe kerülni egyegy intézmény vagy több száz intézmény a megyei leadás kapcsán? (11.10) Nincs egy település- és intézményi szintű hatáselemzés, ennélfogva majdnem azt mondhatom, hogy a kormány vakon lő. A középszint helyzete nagyon ellent mondásos; amíg a tavalyi költségvetési törvényben előírtuk a kötelező intézményleadást - bár egy módosító indítvánnyal ezt társulási formában megváltoztattuk egy törvény kapcsán , addig azt hiszem, teljesen ellentmondásos az, hogy az önkormányzatoknak le kell adniuk a középfokú intézményeiket, viszont a térségi feladatot ellátó tűzoltóságot - a törvény kényszerénél fogva , amelynek 6070 községet kell ellátni, a helyi önkormányzatok felelősségévé, illetve intézményalakítási kötelezettségévé tettük. Bár új feladat a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatás, amelynek a fedezetét az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok előirányzatából csoportosították át,
