Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2213 Keyes még az 1930as évek közepén a tőke határteljesítőképességéről írt, és leírta, hogy a tőkés... (Az elnök pohara megkocogtatásáva l jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ... még egy mondat - csak akkor fekteti be jövedelmezően tőkéjét, ha az utoljára befektetett tőkeegység által előállított termék termelési költsége és normálprofitja egyenlő a betéti kamatlábbal. (Az elnök ismét megkoco gtatja a poharát.) Tehát ha a betéti kamatláb nő, akkor nyilvánvaló, hogy ez szintén visszafogja a növekedést. (Az elnök ismét megkocogtatja a poharát.) Elnézést. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Ugyancsak kétperces viszon tválaszra megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, MDF. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szekeres képviselőtársam már egyszer az újságba is - hasonlóan gátlástalanul - belenyilatkozott arról, hogy az elmúlt négy évben egészségügyben, szociálpolitikában - és a többi - nem történt semmi. Nem áll módomban két percen belül felsorolni; ha itt ült volna az egészségügyi vitanapon, akkor hallotta volna, hogy elég sok mindent mondtam, nagyon konkrétan. És ho gy egy ellátórendszer reformját az ember elindítja, de nem tudja befejezni négy év alatt - ezt ő maga támasztotta most alá. Ugyanakkor azonban a reform nem egyenlő az esztelen kapkodással, és nem egyenlő a hibás döntéshozatalok sorával; hiszen ha olyan lép éseket teszek, amik holnap ellátási hiányokat keletkeztetnek, ha olyan lépéseket teszek, amik holnapután sokkal többe fognak kerülni, akkor az a reform nem reform - hanem károkozás, kedves képviselőtársam! Én a szakmai megalapozottságot hiányolom az egész döntési sorból a legjobban, és a hosszú távú szemléletet. És ezt persze lehet még egypárszor elmondani, hogy mi itt nem csináltunk semmit, csak ártottunk négy éven keresztül, de talán mögé kellene nézni a tényeknek, és esetleg, például az egészség ügyében, gondolkodni azon, hogy amit mi négy évig csináltunk, az hogyan folytatható - mert a választások előtt még egyetértettek vele! A másik pedig Bauer képviselőtársamnak szól: nemcsak hogy végigolvastam a cikket, itt is van nálam. Én meg fölhívom a figyelmét a rra, hogy "A fizetési mérleg hiánya" című, egészoldalas írásban nagyon sok tényezőt sorol fel - és ebből nagyon keveset tudott az akkori kormány befolyásolni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Ugyancsak kétperce s hozzászólásra megadom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A kormánypárti képviselők reagálása Pusztai Erzsébet beszédére, előadására nyilvá n más ellenzéki pártok képviselőit is elgondolkodtatja. Az volt az érzésem, amikor a kormánypárti képviselőket hallgattam, mintha 1990ben kezdődött volna csak a magyar történelem, mintha előtte nem lett volna négy évtized, amit mondjuk, úgy hívtak, hogy k ommunizmus vagy szocializmus. Kérem, ma szinte bűnösként állítják be azt az egyszerű, középosztálybeli embert, akinek most még további 4 százalékos reálbércsökkenést és 4 százalékos életszínvonalcsökkenést irányoz elő a tisztelt kormányzat. Ma szinte bűnö snek állítják be azt az elszegényedő középosztályt, hogy túl sokat fogyaszt. Hát én azt mondom, hogy 1988tól kezdődik az igazi bűnösség, amikor az akkori VI. számú törvény lehetővé tette, hogy az állami tulajdont a volt kommunista vezetők privatizálják el sősorban! Természetesen nemcsak ők, később csatlakoztak hozzájuk az előző kormányból is jeles képviselők. De azt azért el kell mondani, hogy a fő bűn itt kezdődik, hogy a fogyasztás nem a