Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
2197 Akkor miből élnek ezek az egyetemek, főiskolák? Ezek arra vannak kárhoztatva, bár nem biztos, hogy kárhoztatva, hogy külső forrásokra próbáljanak szert tenni, és természetesen az eddigi, korábbi gazdasági rendszerben ilyen külső források voltak is, hiszen ilyenek voltak a kkmunkák bizonyos területeken, de ez nem mindenütt sikerült, illetve különböző szolgáltatások. Manapság azt kell hogy mondjam, hogy a visszaeső ipar, mezőgazdaság megrendelései ellenére is az egyetemek, a főiskolák tulajdonképpen nem a költségvetésből próbálják ezt a dolgot megoldani, hanem nem tudom milyen jellegű szolgáltatásokból. Ebben a dologban természetesen benne van a piac osított felsőoktatásra való törekvés is, ami nagyon helyes, tehát nincsen ezzel gond. A nagy gond csak az, hogy itt rezsiköltségeket kellene valamilyen módon biztosítani, amit nagyon nehéz. Szeretném elkerülni azt a vádat, hogy nem szóltunk kellő időben, h ogy várhatók további csődbe jutott felsőoktatási intézmények, hacsak valamilyen módon az államháztartási törvényben nem gondolunk egy generálisabb megoldásra. Nevezetesen, például engem borzasztóan izgatna az, hogy ilyen rossz arányok, hogy bér- és dologi, tehát dologi arányokat mutató intézményeket nem szabadna, majdnem azt mondhatnám, megengedni az országban. Ez egy borzasztó helyzet és nagyon veszélyes. Most itt jönnek azok a bizonyos alapok, mert a FEFA, OTKA, KÖMÜFApályázatokon nyert pénzeknek egy részéből az egyetemek rezsit tudtak kifizetni. Tehát bizonyos értelemben a tudományos kutatás, bocsánatot kérek, de nagyon súlyos szó, betársult az oktatás fennmaradására. Tehát az pótolta azokat a hiányzó összegeket, amiket nem tudtunk megadni a költségve tésben. Befejezésül: valamikor én foglalkoztam azzal a tudományos kérdéssel, ami elsősorban nem matematikai jellegű, de pszichológia és matematika, hogy hogy oszt el egy testület pénzt. Az volt a tapasztalat, pszichológusok mondták, hogyha egymástól függet lenül kell elosztani egy adott pénzt embereknek, meghatározott célokra, akkor érdekes módon ezt előre nagyjából meg lehet jósolni, amennyiben bizonyos bázisszámokat már megkapnak pszichikai alapon az emberek. Tehát ha most úgy csináltunk volna költségveté st, hogy nincs pénzügyminiszterünk, ez mondjuk, sokak számára nagy öröm lenne, ezt elmondtam már őneki is egyszer, hanem mindenki, mondjuk, kapna egy listát, mondjuk, hogy közoktatás, felsőoktatás, tudomány, innováció, mezőgazdaság támogatása, ipartámogatá s, szóval mindent, amit csak lehetséges, jó, amit, s mindenki kitöltené, hogy az összpénznek hány százalékát adná erre a célra, kérem szépen, ez a 400 főből álló képviselőház valamilyen módon, amennyiben tudná azt, hogy mik a korábbi számok, tehát ha megmo ndanák nekik, valamilyen módon úgy döntene pszichikailag, hogy ugyanazt mondaná, tehát az átlagok, hát a szélsőségeket, mint a műkorcsolyaversenyen, hogy a legalsó, meg a legfelső pontozót elküldik, az nem érdekes, ami marad, az körülbelül ugyanaz lenne. Most ennek következtében nekem az a nagy gondom minden képviselőtársam felszólalásával, hogyha mind a 400an belepancsolhattunk volna Bokros Lajos munkájába, valószínűleg akkor se csináltunk volna sokkal jobb költségvetést, mert arra predesztinál bennünket az élet, hogy az előző állapothoz hasonlítsunk. Ez pszichikai dolog. Most ebben a vonatkozásban kétségtelen tény, hogy valami elmozdult, vannak észrevehető változások, és ezeket én örömmel üdvözlöm. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Daróczy Zoltán felszólalását. Észrevétel céljából megadom a szót Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisz tériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tényleg csak néhány megjegyzést kívánok az elhangzottakhoz fűzni. Egyrészt a FEFA, amiben Daróczy képviselő úrnak teljesen igaza van, hogy 1,4 milliárd helyett 900 millió van beállítva a jövő évi költségvetésben. Ugyanakkor, hogy az ellentételek egyikét említsem csak, a felsőoktatási beruházásokra a '95. évi 3 milliárd helyett '96ra 8
