Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
220 gondolatokat arról, hogy ők, akik a Rákosikorban lettek munkaszolgálatosok, még most is mennyire diszkrimináltak, mondjuk a második világháború munkaszolgálatosaihoz képest, ezt ön is megértette és az egész szocialista frakciótábor is. Szám omra kicsit embertelen az a cinizmus - most már nem tudok más szót mondani , hogy belekeverik, mint egy kabátlopási históriába, akár a Kisgazdapártot is. Voltak mindig, akik kevésbé bírták, úgymond, a gyűrődést, a félelmet, a halálfélelmet, és kicsit gyáv ábban viselkedtek. Minden pártban voltak ilyenek! De kérem, különbséget kell tenni azon párt, amely szándékosan elkövette az emberi gyalázatot - ez az akkori Rákosiféle kommunista párt , és a megfélemlített kisgazdák között, akiknek nem volt elég erős ge rincük és megroppantak. De kérem, akik hatalmi helyzetben voltak - ahogy elhangzott több képviselőtársamtól: Szviridov, Vorosilovék - egyértelműen a kommunista erőszakot támogatták, és erőszakból tudták elkövetni ezeket a gazemberségeket. Bizonyítja az a t öbb száz levél, amelyet mi is kapunk a régi munkaszolgálatosoktól, a Rákosimunkaszolgálatosoktól, hogy ezek az emberek valóban nem kaptak semmi erkölcsi, anyagi elégtételt, és végre kellene már, hogy elégtételt kapjanak. Ezért támogatjuk Hasznos Miklós k épviselőtársunk indítványait. Köszönöm. (Taps az FKGP és a KDNP soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Vastagh Pál igazságügyminiszter úrnak. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönöm, tisztelt elnök asszony. Uraim és Hölgyeim! Vártam, míg a vita visszakanyarodik az eredeti problémakörhöz, hiszen fontosak a történelmi elemzések, de arra kellene választ adni, hogy miért így formálódott ennek a törvényjavaslatnak a tartalma. Én megértem az ön alapállását, megértem az indu latait is, képviselő úr, ebben az ügyben, de hozzá kell tennem, hogy a törvényjavaslattal szembeni követelmények nem terjedhetnek odáig, hogy ez a törvényjavaslat valamennyi olyan fájó problémára orvoslást adjon, amely a magyar társadalomban felgyülemlett ötven év alatt vagy még az azt megelőző időszakban jött létre, és az emberek életében sorsdöntőnek számító eseményhez vezetett. Nem tudunk kárpótlást adni minden olyan esetre, amikor a történelem vagy mások - ne burkoljuk ezt ilyen eufemisztikus köntösbe - igazságtalanságot követtek el az embereken; nem tudunk kárpótlást adni azoknak, akik megfagytak a Don partján, és sok minden más esetben sem tudunk. A törvényjavaslat jelenleg arra az álláspontra helyezkedik, ami az eredeti törvényalkotói szándékban is ki fejezésre jutott, és ezt próbálja tisztességgel, korrekt módon rendezni. Ön azt mondta, hogy én annak idején támogattam a módosító indítványt, miszerint kerüljön ki a "harcoló alakulat" jelző ebből az összetételből. Ez így van, képviselő úr, én támogattam. Sokan támogattuk a jelenlévők közül, voltak képviselői indítványok is a mi sorainkból, amelyek szintén ezt kívánták támogatni. De hozzá kell tenni, képviselő úr, hogy mi akkor abban a hiszemben szavaztunk, hogy a második világháborús időszakra vonatkozó m unkaszolgálattal összefüggő szabályok egységesítéséért szavazunk. Az alkotmánybírósági határozat valójában nem nevesíti azt a helyzetet, amiről ön beszél. Tulajdonképpen az eredeti jogalkotói szándék is ez volt, amelyet annak idején mint a kormánykoalíció részeseinek, a kormány előterjesztésében nem sikerült érvényre juttatni - tehát ebből a szempontból mi következetesek vagyunk. Azt pedig el kell mondanom a nyilvánosság előtt is: az az állítás, hogy itt semmi nem történt volna ezen a téren, nem áll meg. Ez t ön is jól tudja, hiszen a kormány még 1992ben - nyilvánvalóan ennek a vitának a folyományaként is - olyan rendeletet fogadott el, amely orvoslást igyekezett adni azoknak, akik az ön által említett időszakban töltöttek munkaszolgálatot: nyugdíjban, társa dalombiztosítási ellátásban ez a kormányrendelet konkrétumokat állapított meg. Még egyszer, összegezve - és tulajdonképpen a részletes vita kapcsán is vissza lehetett volna kanyarodni erre a kérdésre, de ez a vita ezzel várhatóan nem zárul le és tovább folytatódik : nem minden kárpótlásban, nem minden sérelem következményeinek elhárításában, nem mindenben csak a
