Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2184 valóban előtérbe kerül. Elképzelhető. A területi kiegyenlítésnél fontosnak tartjuk, hogy az elmaradt területek kiegyenlítő felzárkóztatása valóban megtörténjen, de elvetjük azt az elvet, amely a még működőké pes önkormányzatoktól von el eszközöket, és lepusztult ipari létesítmények fenntartására fordítódik, ami nem vezet sehová. Szeretnénk hinni abban, hogy a normativitás kevesebb számú normatív hozzájárulással és a központi előirányzattal valóban előbbre visz i a kistelepüléseknek és a nagyobb városoknak egyaránt a működőképességét. Tisztelt Ház! Az önkormányzatok állami támogatásánál is meghatározó szerepet játszik a normatív módon elosztott állami hozzájárulás, az összes állami hozzájáruláson belül 78 százalé kot képviselő módon. Ennek az aránya azonban, mint ahogy erre többen ma rámutattak, évről évre csökkenő tendenciát mutat. Rendkívüli módon bírálható és bíráljuk is a településüzemeltetésnek - amely most már magában foglalja a közművelődési és sportfeladato kat is - mintegy harmadára való csökkentését, és mint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is kifogásolom, hogy egyre kevesebb szó esik a magyar parlamentben is, a jövő évi olimpia évében is, hogy a Magyar Köztársaságban már 50 forint/fő/év sem jut a helyi ki segyesületek, a szabadidősport és az utánpótlásnevelés támogatására. Rendkívüli módon hátrányos, amiről már szóltam, a közoktatás normáinak a módosítása, amely augusztus 1jétől hatályát veszíti, hogy nem ismerjük, mi következik az új finanszírozási rends zerben. Reméljük, hogy minél hamarabb megismerjük ezt. 1994től egyre több önkormányzat kényszerült év közben a költségvetési előirányzatok átrendezésére, működési költségeinek csökkentésére, működési célú hitelek felvételére, ezért fontosnak tartanánk azt , hogy rendeződjenek a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és a középtávú gondolkodás feltételei. Ezeket ma nem tudja ez a költségvetés alátámasztani. Több önkormányzat éven túli hitelek felvételére is rákényszerült, a fejlesztéseknél a saját forrást sok eset ben hitelből fedezték, és esetenként reális lehetőségeiket, gyakran erejüket meghaladó fejlesztésekbe fogtak. Pénzügyminiszter úr expozéjában utalt arra, hogy az "önhiki", a gazdaságitársadalmi szempontokból elmaradó települések kiegészítő támogatása a be terjesztéssel szemben várhatóan fennmarad. Mi módosító indítványunkban szeretnénk ezt megerősíteni, elfogadva a kiegészítő támogatási rendszer eddigi működésével összefüggő aggályokat, a szükséges felülvizsgálat igényét, feltétlenül javasoljuk a kiegészítő támogatási rendszer fenntartását. (16.30) Ennek indoklásaként elmondom, hogy az Európa Tanács által elfogadott helyi önkormányzatok európai chartájának 9. cikkelye foglalkozik a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaival. Kimondja, hogy a pénzügyileg gyeng ébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi a pénzügyi kiegyenlítési eljárásokat, amelyek célja a számításba jövő pénzügyi források egyenlőtlen elosztásából fakadó hatások és az itt keletkező pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója, csökke ntése. Az elmúlt három év pénzügyi szabályozási gyakorlata is bizonyította, hogy a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó egyes bevételek és azok önkormányzatok közötti eloszlása gyakorta változott: például a személyi jövedelem adó átengedésének mértéke, a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott települések támogatása. A törvényben meghatározott önkormányzati feladatok pénzügyi fedezetét a pénzügyi szabályozás csak az önkormányzatok egészében próbálja - nem sok sikerrel - me gteremteni. Mindezek következményeként egyre több azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek működési zavarait egyedi elbírálás alapján ez a kiegészítő támogatás akadályozhatja meg. 1993ban 165 önkormányzat kapott forráshiány miatt támogatást, '94ben 459, '95 első félévében pedig 600 önkormányzat szorult
