Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PÁLFI DÉNES (KDNP):
2173 Tudjuk, hogy ebben az évben sem teljesül az a 150 milliárd, amit annyira kifogásoltunk az előző évben az ez évi költségvetés tervezése kor. Hibás bevételként megjeleníteni, szerepeltetni a 33 milliárd forintos vámbiztosítékot, de sajnálatos, hogy a bevételi oldalt alapvetően érintő, ha úgy tetszik, azt megalapozó és elosztó négy törvény, illetve törvény módosítása is párhuzamosan történik tárgyalásban a költségvetés tárgyalásával: a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról és az adózás rendjéről, valamint az államháztartásról szóló törvényekről, illetve módosításokról van szó. Ami a társadalmi realitást illeti, nincs realitása és nincs elfogadása, nem lehet elfogadása, hiszen az ország, de közel egymillió lakosa ennek az országnak részben demonstrál, figyelmeztet vagy sztrájkra készül, vagy sztrájkol, 1530 százalékos béremelést követelve. Ezek számomra azok a bizonytalansági tényezők, amik megalapozatlanná teszik ezt a költségvetést, mert a társadalmi elfogadottság vagy nem elfogadottság a társadalom egyik legfőbb értékét, a társadalom békéjét veszélyezteti. Tisztelt Államtitkár Úr! Személy szerint én, akinek volt része - ugyan egy álla mi költségvetéshez viszonyítva mini - költségvetéseket megélni, túlélni, még hiányolok valamit. Elismerem, hogy nem könnyű a helyzet, elismerem, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyi bevétel van, és nagyon sok prioritásnak kellene lenni - és ezek közül melyik legyen az igazi prioritás? Ezért úgy gondolom, hogy alternatívát kellett volna a Ház elé terjeszteni, hogy legalább abban lett volna érdemi mérlegelési lehetőségünk, különösen az ellenzéknek, amelynek annyi információ sem áll rendelkezésére, mint a kormányzati oldalnak, hogy legalább ebben lett volna némi lehetőségünk, mert ha kell, szükségköltségvetést kell elfogadni. Tudom, egy költségvetés bármikor módosítható, vagy pótköltségvetés nyújtható be, de mégis én az alternatívát hiányolom. Amiért szóln i kívánok ezek előrebocsátásával, ez az önkormányzatok ügye. A helyi önkormányzatok a költségvetés szempontjából alapvetően az úgynevezett nemtermelő szektornak a megtestesítői, ezért a restrikció egyik bázisterepének, mint szenvedő félnek tekinthetők és í gy szerepelnek. A helyi önkormányzatok GDPből való részaránya a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat, pedig az ellátandó feladat nem csökkent, ellenkezőleg, növekedett: szociálpolitika, tűzoltóság, polgári védelem, hogy csak a legfontosabbakat soroljam, de a munkaadói járulékot is ide sorolhatom. A divatos decentralizáció tovább folytatódik, ami itt a Nyugattal ellentétben a terhek egyenes leosztásában jelentkezik. Itt is elmondható, hogy az államháztartási reform az állam és önkormányzat közöt ti feladat elhatárolása, újragondolása - lényegében véve a helyi önkormányzatok gazdálkodásának átalakítását tekintve is - elmaradt. A monetáris restrikció kiszolgálásától eltekintve nincs is ilyen kísérlet, átfogó és minden szempontra, a helyi önkormányza tiság eszméinek továbbgondolására is építő modell a kormányzat birtokában. Csupán széteső gondolatcsírák vannak, és ezekre érdemben alapozni nem lehet. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának reformját elsősorban és alapvetően az önkormányzati törvényben és csak másodsorban az államháztartási törvény keretében kellene megoldani. E reform irányába mutató átfogó és érdemi - és nem technikai - törvénymódosítások azonban az ígéretek ellenére elmaradtak. Elmaradt az önkormányzati csődtörvény megalkotása is; ennek hiányában zavarokat fog okozni a különböző önkormányzatoknál jelentkező hátrányos pénzügyi helyzetből keletkezett kezelhetetlen gazdálkodás. Elmaradtak a nagy elosztórendszerek reformjai is. Így hiányoznak azok a törvények, ágazati szaktörvények, mint a k özoktatási, szociális törvény vagy ezek módosításai. Félő, hogy 1996ban e törvények módosításai - miután nem igazodtak elsőbbségi módon a költségvetési törvényhez - a jövő évi gazdálkodást zavarhatják meg, okozva ezzel nem kis bizonytalanságot az önkormán yzatok gazdálkodásában. Hacsak nem vesszük ide a beígért, de még koalíciós viták kereszttüzében égő, mind ez ideig be nem nyújtott 3/A mellékletet, nem képezi ezt a részt, amely a közoktatási törvényre, illetve a közoktatás reformjára irányul. Az indoklási szövegrész azzal indít, hogy indokolt az önkormányzati szintek közti feladatelhatárolás újragondolása. Erre viszont nem kerül sor, ennek nyomát sem látni. Ellenben létezik egy spontán és meglehetősen ellenőrizhetetlen államháztartási reform, már ami a szi ntek
