Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
2159 számára, és azt mondja, hogy ez egy önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Aztán később a törvényjavaslat más részeiből kiderül, hogy értékpapírt is kibocsáthat, értékpapírkereskedelmi tevékenységet is végezhet. Kiderül az is, hogy a kincstár gondoskodik az államadósság kezeléséről, hogy a kincstár dolgozza ki az államadósság finanszírozási stratégiáját, hogy a kincstár készíti el a központi költségvetés napi szintre lebontott középtávú finanszírozási t ervét, állampapírokat ad el és vásárol. Aztán az is kiderül, hogy a kincstár alkalmazottai feltehetően az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jelenlegi munkatársaiból állnak majd össze, legalábbis úgy tűnik. Tehát sok minden kiderül, de mi az, ami nem derül ki? Az nem derül ki, hogyan fog működni, nem derül ki, hogy milyen lesz a szervezeti rendje. Ehhez képest egyáltalán nem derül ki az sem, hogy képes lesze január 1jétől, nem egészen két hónap múlva, a feladatok ellátására. Igaz, hogy a számtalan felhatalmaz ási rendelkezés között - mert ebben a javaslatban rengeteg, körülbelül húsz felhatalmazási szabály van, ami önmagban nem túl szerencsés , tehát a felhatalmazási rendelkezések között van egy olyan is, amely a pénzügyminisztert felhatalmazná ez irányú rende let kiadására. De ez egyáltalán nem megnyugtató dolog. Hangsúlyozom még egyszer, november közepe van, és csak ez a törvényjavaslat húsz körüli rendelet kiadására ad felhatalmazást. A Ház a múlt héten szavazott és zárószavazás jövő héten lesz a vámeljárásró l szóló törvényről, ahol szintén számos felhatalmazási lehetőség van. Ezek a felhatalmazási lehetőségek főleg a Pénzügyminisztérium számára adnak rendeletalkotási jogot. Bizony, nagyon hangsúlyoznunk kell az aggodalmainkat, mert másfél hónap áll rendelkezé sre, nem győzőm eleget hangsúlyozni, nemcsak ebben a törvényben, hanem egyéb törvényekben is rengeteg felhatalmazási rendelkezés van, amelyeknek jelentős része a Pénzügyminisztériumot jogosítja fel rendeletalkotásra, azt a Pénzügyminisztériumot, amelynek j ogszabályelőkészítési munkáiban vannak hiányosságok - fogalmazzunk finoman. Tehát mindez azt erősíti meg, hogy a Számvevőszék elnökének aggodalmai nem alaptalanok, és nagyon félő, hogy január 1je után valóság lesz belőlük. Kiderül a javaslatból az is, ho gy az ÁFI Rt.t január 1jétől törvény erejénél fogva meg kívánják szüntetni. Az meg a költségvetési törvényjavaslatból derül ki, hogy a gépjárműfelelősségbiztosítási és kárrendezési alap is megszűnik, és feladatainak egy részét a pénzügyminiszter veszi á t. Itt is van egy felhatalmazási szabály, amely megint csak növeli a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter felelősségét. Az azonban nem derül ki sem az államháztartási törvényjavaslatból, sem a költségvetési törvényjavaslatból, hogy pontosan mi lesz a helyzet azokkal a feladatokkal, amelyeket eddig az ÁFI Rt. látott el. Szerződéses kapcsolatban van információim szerint körülbelül 20 ezer emberrel, és arról sehol semmi nem szól, hogy mi lesz ezeknek az embereknek a szerződéseivel, ha lesznek kártérítési eljárások, akkor ezekben ki, milyen mód szerint járhat majd el. Az sem világos, hogy egy társasági törvény alapján létrejött részvénytársaságot hogyan lehet a törvény erejénél fogva megszüntetni. Számomra úgy tűnik, hogy azok a részvénytársaságok, amelyek a társasági törvény alapján jöttek létre, valahogy a társasági törvény alapján szűnhetnének meg. A baj az, hogy a társasági törvény arról nem szól, hogy törvénnyel is meg lehet szüntetni a társasági törvény alapján létrejött részvénytársaságot. Aztán létre hozza ez a törvényjavaslat egy másik részében a kincstári vagyonigazgatóságot is - nem tévesztendő össze a kincstárral , a kincstár alapvetően pénztári feladatokat lát el, a kincstári vagyonigazgatóság pedig a kincstári vagyon felett gyakorolja a tulajdon osi jogokat, tehát ez egy másik szervezet. A törvényjavaslat szerint ugyancsak a kincstár képviseli az államot a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban. Be kell vallanom, hogy itt kicsit zavarban vagyok, mert nem tudom igazán, hogy ez a szer vezet hogyan viszonyul a Ptk. 28. §ában szereplő szervezethez, amely a kincstári jogügyi igazgatóság nevet viseli és a Ptk. szerint az államot mint vagyoni jogviszonyok alanyát képviseli. Igaz, hogy ez a szervezet valójában még nem jött létre, és a Ptk. a zt mondja, hogy a róla szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba ez a szabály, de az az érzésem, a kormány nem tisztázta magában, hogy itt most azt a szervezetet akarjae létrehozni, vagy
