Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN, az MSZP
2148 kerülők kijelölésénél. Felteszem a kérdést: vajon nem növelie a kijelölés objektivitását az, ha az APEH törvényben rögzített kirívó esetekben köteles lesz a vizsgálatot megejteni? Tisztelt Ház! Milyen konkrét változásokat tartalmaz a törvényjavaslat? A módosítások között hatásában a legjelentősebb a 60. §t érinti. A paragrafusszámra való hivatkozás nem véletlen, mert a javaslatot nem elég figyelmesen olvasók számára ez a módosítás az adóbecslést új alkalmazásként tüntetheti fel; holott erről szó sincs , szemben a Varga képviselőtársam által elmondottakkal. Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezéseinek 60. §a szinte ugyanezt az eljárást rögzíti. Eddig is mód volt a becslés alkalmazására adott ese tekben. Az eddig alkalmazott esetek a soros felülvizsgálatok, revíziók során megállapítható feltételeken alapulnak. Az pedig, hogy kit vizsgált és mennyire következetesen kérte számon, az eddig is alkalmazható volt. Idézek a jelenleg élő törvényből: "Az az onos időszakban, hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók adatainak felhasználásával lehet az adót megállapítani", valamint - szintén idézek a törvényből, egy másik helyről - "Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól va ló eltérést az adózónak kell bizonyítani" - az a helyi szervezetek többékevésbé szubjektív döntése volt. A törvényjavaslat szövegezésében új az, hogy kötelező eljárást ír elő azokban az esetekben, melyeknél a magánszemély munkaviszonyon kívül bevallott jö vedelme nem éri el a hasonló tevékenységre, területenként differenciált, azonos időszakra egyszerre kidolgozott jövedelemhatárösszegeket. Az új tehát az, hogy következetes és korrekt eljárási rendben meg kell nyilatkoztatni a magánszemélyt arra vonatkozóa n, hogy vállalkozásában a kiugróan alacsony bevétel milyen okok miatt alakult ki, családja fenntartását milyen forrásokból fedezte. Szó sincs tehát arról, hogy magát az adót kivetéses módszerrel akarná a törvényjavaslat ezen passzusa megállapítani. Tisztel t Ház! A 60. § szükségességét alátámasztandó néhány adat: 1994ben a személyi jövedelemadó feldolgozási adataiból megállapítható, hogy 618 ezer egyéni vállalkozóból 385 ezer fő, 62 százalék adott be feldolgozásra alkalmas bevallást; 137 ezer fő, azaz 22 sz ázalék egyáltalában nem tett eleget, és 94 ezer fő, azaz 15 százalék feldolgozható tartalommal nem tett eleget bevallási kötelezettségének. A feldolgozásra alkalmas bevallások adataiból az összesítéseket mondanám: az egyéni vállalkozók 1994ben 44 milliárd forint személyi jövedelemadóalapot vallottak be vállalkozásaik után. Átlagjövedelmük 1994ben ezzel együtt is mínusz 26 ezer forint/fő volt éves szinten. Ez azt jelenti, hogy a 44 milliárd forint jövedelmet bevalló egyéni vállalkozók mellett a többség ve szteséget mutatott ki, és ez a veszteség 54 milliárd forint volt. Miután a veszteség a következő évek nyereséges tevékenységéből nyereséget csökkentőként leírható, ez az összeg tekinthető bespájzolt tartaléknak is. Maguk a vállalkozók a megosztottak tehát, tisztelt Varga képviselőtársam. Nem a vállalkozók és a társadalom, hanem vállalkozó és vállalkozó között van igazán a határ. Vannak a legális szférában tevékenykedők, akik közül a 44 milliárd forint jövedelmet bevallók és az 54 milliárd forint veszteséget kimutatók is különkülön csoportot alkotnak, és vannak azok, akik be sem vallották a jövedelmet, és vannak, akik nem is regisztráltatták magukat. Meggyőződésem, hogy a viszonylag korrektül adózó kör érdekeit és a versenyegyenlőséget is szolgálná, ha a vál lalkozások piaci feltételei az adózás oldaláról is azonosan alakulnának. Az előttünk lévő javaslat a lehetséges módon a feketegazdasággal kapcsolatban is tartalmaz új elemeket: 1. Törölni rendeli a nyilvántartásból azokat, akik az adószám kiadása után két hónapon belül a vállalkozói jegyzékbe, cégnyilvántartásba vételüket nem kezdeményezték. 2. Az adóhatóság folyamatos információt kap a munkaügyi központoktól a feketefoglalkoztatás eseteiről. 3. A magánszemély önálló adóazonosító számjelet kap. Az adóhatósá ggal kapcsolatban álló 90 százalék értesítés formájában megkapja, míg a 10 százalékhoz, akik az elmúlt öt évben adókapcsolatba nem kerültek, bejelentkezés után juttatják el azonosító számjelüket. Rendkívül fontos
